adozona.hu
Ki és hogyan felel a törölt adószámú cég adósságaiért?
//test-adozona.hu/tarsasagi_jog/Ki_es_hogyan_felel_a_torolt_adoszamu_ceg_ad_WC2K0C
Ki és hogyan felel a törölt adószámú cég adósságaiért?
Tetszik
A cég adószámát hamarosan törlik, mert nem tudja megfizetni az adótartozását. Az ügyvezető a saját vagyonával felel a tartozásokért – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Egy nem működő egyszemélyes kft. adószámát felfüggesztették egy éven túli adótartozás miatt. A 180 nap elteltével valószínűleg törölni is fogják, mert nincs vagyona, tárgyi eszköze, nem tudja megfizetni a tartozását. Törzstőkéje 3 millió forint, de a saját tőkéje mínusz 600 forint. Emiatt nem is tudtuk a végelszámolást kezdeményezni. Ha törlik az adószámát, az ügyvezető saját vagyonával felel a tartozásért? Elvált, a lakás a gyerekei nevén van, vagyona nincs, csak a havi jövedelme és két kiskorú gyermeke. Kérdésem: mire számíthat a törlés után?
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezése szerint az egyszemélyes kft. tagjának felelősségére szigorúbb szabályok vonatkoznak, rá a minősített többséget biztosító befolyásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A törvény 3:324. paragrafusának (3) bekezdése szerint ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
Függetlenül attól, hogy egyszemélyes, vagy többszemélyes társaságról van-e szó, a jogutód nélküli megszűnés esetén hátrahagyott kielégítetlen hitelezői igények teljesítésére az ügyvezető is kötelezhető, ha a bíróság megállapítja a felelősségét.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény 33/A paragrafusának (1) bekezdésében foglaltak szerint a hitelező vagy – az adós nevében – a felszámoló keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolást megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták, vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Ha pedig a bíróság megállapítja az ügyvezető felelősségét, akkor a törvényben szabályozott jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze őt követelésének kielégítésére.
A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseire ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták, vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat cégközlönyben való közzétételét követő 60 napos jogvesztő határidőn belül – ki nem elégített követelése erejéig – bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a perben jogerősen megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Ha határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezői követelések arányos kielégítéséről rendelkezik. Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig még nincs jogerős döntés, a 60 napos jogvesztő határidő kezdő napja a jogerős bírósági döntés napját követő nap.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Kedves Ruszin Zsolt!
Ha figyelmesen olvassa a cikket, akkor az első bekezdésből kiderül, hogy ez egy cikként megjelentetett előfizetői kérdésre adott válasz volt, nem pedig egy a témát részletesen kifejtő írás. A kérdező pedig már eleve úgy tette fel a kérdést, hogy abban az is benne volt, hogy a törölt adószámú céget ő maga sem kívánta volna tovább működtetni. A kérdés arra irányult, hogy milyen felelősség terheli az ügyvezetőt. Dr. Szeiler Nikolett
A cikk azt sugallja, hogy a törölt adószámú cég nem működhet és biztosan törli a cégbíróság. Ez egyáltalán nem biztos. A NAV korántsem érdekelt néhány millió Ft tartozás esetén felszámolási eljárást kérni, főleg azután, hogy meggyőződött, hogy a tartozás nem szedhető be és korlátolt felelősségű társaságként "törvényesen ment tönkre" a cég.
Azt fontos lett volna a cikknek rögzítenie, hogy a törölt adószám nem jelent megszűnt adószámot! A törlés szankciós jellegű, egyetlenegy negatív szankciója, hogy költségvetési támogatási igény (ideértve az áfa levonási jogot is) ez alatt az idő alatt nem gyakorolható.
A törölt adószámú cég állíthat ki számlát, gazdálkodhat, áfa bevallást és mérleget nyújt be, a kiállított számláinak az áfa tartalma - bármilyen hihetetlen - levonható, stb, stb.
Szóval mindenki vésse fel magának - főleg egy ilyen cikk után:
A törölt adószám nem jelenti az adószám megszűnését!