Így menekülhet a károkozási felelősség alól a vezető tisztségviselő

Megosztás Tetszik

Mivel az új Ptk. egy szintre emeli a jogi személy és a vezető tisztségviselő felelősségét, az egyik legnagyobb problémát a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabály okozza március közepe óta – írja hírlevelében a Mazars.

Az új szabályozás szerint a vezető tisztségviselők harmadik féllel szembeni felelőssége egyetemleges a társasággal. Ez alapvetően azt jelenti, hogy amennyiben megállapíthatóvá válik, hogy a kárt a vezető tisztségviselők okozták a harmadik félnek, a kárt szenvedettek nem csupán a társaság, hanem a vezető tisztségviselők magánvagyona ellen is igényt érvényesíthetnek.

Ez a kártérítési felelősség bármilyen jogellenes intézkedéssel okozott kár kapcsán felmerülhet, legyen szó akár a versenyjogi szabályok megszegése által a versenytársaknak vagy a fogyasztóknak, vagy a munkavédelmi szabályok által a munkavállalóknak okozott károkról. Sőt, akár az is előfordulhat, hogy a társaság szerződéses partnerei a társaság szerződésszegése által okozott károk kapcsán is megpróbálják a vezető tisztségviselők ellen is érvényesíteni az igényüket.

A korábbi magánjogi vezetői felelősség kétirányú volt: a társasággal és a  tagokkal szemben a szerződésszegésből eredő, míg a harmadik személyek irányában a szerződésen kívüli felelősség. Az új Polgári törvénykönyvben a tisztségviselők magánjogi felelőssége jobban idomul a gazdasági-piaci realitásokhoz – írja a Mazars hírlevele.

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben. Emellett a társaság vezető tisztségviselőjének a deliktuális felelősségét a kódex a társasággal egyetemlegesen állapítja meg. Ennek megfelelően, ha a társaság vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek szándékosan kárt okoz, a károsulttal szemben a társasággal egyetemlegesen felel.

A károkozás az új Ptk. szerint is a kártérítési felelősség kimentési rendszerén alapul, azaz a károkozás kártérítési felelősséget von maga után, hacsak a károkozó nem menti ki magát e felelősség alól. Az új szabály szerint a felelősség alóli kimentéshez az szükséges, hogy a károkozó bizonyítsa a következőket: 

- A szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta. Tekintve, hogy a vezető tisztségviselő kötelessége alapvetően az ügyvezetői feladatok gondos ellátása, e kötelezettség megszegése esetén a vezető tisztségviselő csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha olyan körülmény következett be, amely őt megakadályozta kötelezettsége teljesítésében, feltéve, hogy ez a körülmény az ellenőrzési körén kívül esik.
- A szerződésszegést okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában nem volt előre látható. A szerződésszegésért való felelősség megújult rendszere azon alapul, hogy a szerződéskötéskor kell gondosan figyelembe venni a vállalt kötelezettség teljesítésének feltételeit, és megszegésének következményeit, ekkor árazhatóak be a szerződésből fakadó kockázatok. Ebből következően a vezető tisztségviselő felelőssége is csak az általa a szerződéskötéskor ismerhető, illetve előre látható körülményeken alapul.
- Nem volt elvárható, hogy a szerződésszegést okozó körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Ez a szabály azt a követelményt támasztja a kimentést megkísérlő vezető tisztségviselővel szemben, hogy azt igazolja, a vezetői tisztség elvállalásakor nem állt fenn az ok és nem is volt előrelátható ennek az oknak a bekövetkezése. Nem azt kell bizonyítania, hogy a társaság jövőbeni helyzete, a megoldandó feladatok, vagy a kár tekintetében nem volt tőle elvárható, hogy azt előre lássa. Kizárólag az a mérvadó, hogy tudja-e bizonyítani, hogy azt az okot, amely miatt nem tudott szerződésszerűen eljárni, nem láthatta előre.