Felszámolási eljárás: ismét módosította a kormány a cégmentési szabályokat

Megosztás Tetszik

Egy hónappal a kihirdetését követően módosította a kormány 187/2023. számú rendeletével a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 129/2023. kormányrendeletet – derül ki a Magyar Közlöny 75. számából.

A módosítás értelmében a 129/2023. kormányrendelet 13. paragrafusának (5) bekezdése rögzíti, hogy sikeres értékesítés esetén a vevő az üzletrész-átruházási szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles megfizetni legalább

a) felszámolói díjelőlegként a nettó vételár 3 százalékának megfelelő összeget és az azt terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget, és

b) a Cstv. 59. paragrafusának (5) bekezdése szerinti kifizetésre a vételár 2 százalékának megfelelő összeget.

Módosult a 13. paragrafus (6) bekezdése is, amely szerint a vevő által az (5) bekezdés alapján megfizetett összegeket az üzletrész-átruházási szerződés teljesedésbe menéséig a felszámoló letétként kezeli az adós elkülönített számláján. Amennyiben az üzletrész-átruházási szerződés teljesítése a vevőnek fel nem róható okból lehetetlenné válik, a felszámoló az (5) bekezdés alapján megfizetett összegeket a lehetetlenülésről való tudomásszerzést követő 15 napon belül visszautalja a vevőnek a visszautalás költségeinek levonása mellett. Visszautalás hiányában az (5) bekezdés szerint megfizetett és letétként kezelt összegekből a nettó vételár 3 százalékának megfelelő összeget és az azt terhelő általános forgalmi adót felszámolói díjelőlegként a felszámoló részére, illetve a vételár 2 százalékának megfelelő összeget a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére utalja át a felszámoló az üzletrész-átruházási szerződés teljesedésbe menésével egyidejűleg.

A 13. paragrafus új, (7)–(11) bekezdésekkel egészül ki. A (7) bekezdés szerint a  felszámoló számára a Cstv. 59. paragrafusa alapján ténylegesen kifizethető díjat az (5) és (6) bekezdés szerint már érvényesített díjelőleggel csökkentett összegben kell megállapítani. A Cstv. 59. paragrafusának (1) bekezdésétől eltérően az adós továbbműködtetése esetén a ténylegesen megállapítható díj mértéke nem csökkenthető.

A (8) bekezdés szerint az adós felszámolás alatti tevékenységéből származó bevételként kell figyelembe venni a 3. paragrafus (1) bekezdése alapján az adós gazdasági tevékenységének folytatására létrehozott korlátolt felelősségű társaság árbevételét is, továbbá az ezen társaság részesedésével működő további gazdasági társaságok árbevételét is olyan arányban, amilyen arányban az adós gazdasági tevékenységének folytatására létrehozott korlátolt felelősségű társaság a gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezik. Amennyiben az adós gazdasági tevékenységének folytatására létrehozott korlátolt felelősségű társaságban több adós tag van, az adós gazdasági tevékenységének folytatására létrehozott korlátolt felelősségű társaság árbevételét az adósok között a társasági részesedésük (üzletrészük) arányában kell figyelembe venni.

A (9) bekezdés szerint a vevő az (5) bekezdés szerint megfizetett összeggel szemben beszámítással nem élhet.

A (10) bekezdés rögzíti, hogy az (5) és (6) bekezdésben megállapított díjelőleg kielégítésére a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriában, az a) pont hatálya alá tartozó hitelezői követelések között elsőként kerül sor, megelőzve az R2. (21/2023. kormányrendelet) 4. paragrafusának (3) bekezdésében meghatározott, a továbbműködéshez szükséges finanszírozást nyújtó követelésének kielégítését.

A (11) bekezdés szerint a vevő köteles az (5) bekezdés szerinti összegek megfizetésére a vételár azon része után is, amelyet beszámítással, engedményezéssel, illetve a 21. paragrafus (2) bekezdése szerinti átszállással egyenlítenek ki.

További részletek a Magyar Közlöny 75. számában.