Így veheti meg a céges autót a többségi tulajdonos

Megosztás Tetszik

Hogyan veheti meg a céges autót a kft.-től az autót ténylegesen használó egyik tulajdonos tag? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Van egy céges autónk a kft.-ben, amit az autót ténylegesen használó egyik tulajdonos tag, aki egyben a cég ügyvezetője is, meg szeretne vásárolni a cégtől. Az ügyvezetőnek 52 százalékos többségi szavazata van a cégben, és egyszerű többséggel a taggyűlés határozatképes. Az autó eladási ára az eurotax rendszer szerint lenne meghatározva. Kérdésem a következő: 1. Szükséges-e a másik tulajdonos tag (két tulajdonos tag van a kft.-ben) beleegyezése az autó értékesítéséhez, vagy ezt eldöntheti az ügyvezető egyszemélyben, és 2. szükséges-e taggyűlésen határozni az eladásról abban az esetben, ha az autót a cég egyik tulajdonosa szeretné maga megvásárolni?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdés első része a döntésről szól. A taggyűlés, a társasági szerződés, az ügyvezetői jogosítványok kérdése nem számviteli és nem adózási, hanem jogi kérdés. Ha a feltett kérdésben megismert információkat elfogadom, akkor a vázolt adatok alapján az ügyvezető döntési pozícióban van.

Minden gazdasági társaságnak évente legalább egy alkalommal össze kell hívnia a legfőbb szervét (a kft.-k esetében a taggyűlését), hogy döntsön a beszámoló elfogadásáról. Éppen ezért minden tulajdonosnak és ügyvezetőnek ismernie kell a taggyűlés összehívására vonatkozó szabályokat.

Az új Ptk.-ban

•    a minden jogi személyre vonatkozó szabályok a 3:16–3:20 szakaszokban,

•    a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok a 3:109–3:111 szakaszokban,

•    míg a csak a korlátolt felelősségű társaságok taggyűlésére vonatkozó szabályok a 3:188–3:195 szakaszokban találhatóak.

A fentieken kívül a társasági szerződés is tartalmazhat rendelkezéseket a taggyűlés összehívására vonatkozóan. Ezek lehetnek az új Ptk.-t kiegészítő szabályok vagy a tagok az új Ptk. rendelkezésétől eltérően is szabályozhatnak kérdéseket, ha ezt az Alkotmány kifejezetten nem tiltja.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – néhány alapvető szabályt ismertetek a taggyűlés összehívására vonatkozóan:

•    A taggyűlést főszabályként az ügyvezető hívja össze, de bizonyos esetekben a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a felügyelőbizottság is jogosult vagy köteles a taggyűlést összehívni.

•    Az összehívás meghívó küldésével vagy közzétételével történik.

•    A meghívónak tartalmaznia kell

 o    a jogi személy nevét és székhelyét;

 o    az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

 o    az ülés napirendjét.

•    A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

•    Csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

•    A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie.

•    Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

•    Főszabály, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.

•    Ha a taggyűlés nem határozatképes, akkor megismételt taggyűlést lehet tartani, amelyen az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke, illetve szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes.

•    A szavazati joggal rendelkező jelenlévők egyszerű többségével hozza meg döntéseiket, de bizonyos kérdésekben egyhangú szavazati arány szükséges.

•    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

 o    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

 o    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

 o    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

 o    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

 o    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

 o    aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

•    Az ügyvezető köteles gondoskodni arról, hogy a taggyűlésről jegyzőkönyv készüljön.

•    Az ügyvezető köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvébe késedelem nélkül bevezetni.

A nem szabályosan összehívott vagy lefolytatott taggyűlés a későbbiekben jogi gondokat vethet fel.

A fenti szabályok ismerete mellett ajánlott jogász, ügyvéd közreműködését igénybe venni a a taggyűlési igény meghatározásához vagy a taggyűlés lebonyolításához, és abban is, hogy nem adójogilag mi legyen a jármű eladási ára, annak érdekében, hogy a másik tulajdonos később ne emeljen kifogást.

Ezzel rátérhetünk a kérdés második részére, azaz, ha a tagi viszonyokat már a fentiekben elrendeztük, akkor eljutunk az adójogi viszonyhoz, az úgynevezett kapcsolt viszony és a piaci ár kérdéséhez.

A többségi tulajdon miatt az ügyvezető kapcsolt viszonyban van a társasággal és a társasági jogi szabályokon kívül alkalmazni kell az adóalapok szempontjából az eladási ár és a piaci ár különbségét. Ha ez azonos, akkor nincs korrekció.

A megállapításra, amennyiben a kapcsolt vállalkozások magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak, mint amit független felek egymás között alkalmaznának, az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbségével az adózás előtti eredményt a felek kölcsönös nyilatkozat alapján a bevallásban módosíthatják, de a Tao. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adóalap növelése kötelező. Az adóhatóság az ellenőrzés során is módosíthatja az adóalapokat.

Mivel a piaci ár meghatározása nem könnyű feladat, ezért a Tao. törvény módszereket tartalmaz annak megállapítására, egyik elfogadott módszer a kérdésben ismertetett összehasonlító árak módszere is.