Cégalapítás: nyilvános lehet a születési hely és idő

Megosztás Tetszik

Megszüntetnék az egyszerűsített cégeljárást, módosítani kellene a jelenlegi, sokszor évek óta használt cégnevet, s a társasági szerződésben a születési időt és helyet is feltüntetnék - többek között ezeket is tartalmazza a gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.

A gazdasági tárgyú törvények módosítását tartalmazó T/4922-es törvényjavaslatban megfogalmazott lehetséges változásokat és azok következményeit vettük sorra cikkünk korábbi részeiben (olvassa el itt és itt). A folytatásban egy egyszerűsített eljárással kapcsolatos tervezett változtatásokat, a cégnevek módosítását és a korábban nem kért adatok nyilvánosságának problémáját vesszük sorra.

Az egyszerűsített cégeljárás megszüntetése, az eljárási illetékek emelkedése

A tervezet a korlátolt felelősségű társaságok vonatkozásában az elmúlt időszakban sokak által megkedvelt egyszerűsített eljárás megszüntetését is kilátásba helyezi. Az egyszerűsített eljárás előnye és sikere többek között abban rejlik, hogy – az azt megelőzően ismert eljáráshoz képest feltétlenül – megfelelően alkalmazkodott a piac igényeihez. Gyors, és az e körben kissé formalizált cégbejegyzési eljárás szempontjából kétségtelenül egyszerűbb is. Egyetértünk azon jogalkotói állásponttal, miszerint sokan visszaélnek a jogszabály adta lehetőségekkel, de álláspontunk szerint ilyen esetben nem a jogintézmény megszüntetése, hanem felülvizsgálata és a részletek pontosabb kidolgozása lehet az előremutató megoldás. A visszaélések nem az eljárás egyszerűségéből vagy gyorsaságából fakadnak, hanem a megfelelő garanciák hiányából. Ez a megoldás azt sugallná, hogy mindenki visszaélni akar a jelenlegi szabályozással, ahelyett, hogy az arányaiban kevés rosszhiszemű gazdasági szereplő kiszorítására törekedne a jogalkotó.

Az egyszerűsített eljárás megszüntetésével az eljárási határidők megnövekednek, amely semmi esetre sem szolgálja a gazdasági élet szereplőinek érdekeit. Megfelelő célok érdekében elfogadhatónak tartanánk azt, ha a jelenlegi egy óra helyett például 1-3 napra növekedne az ügyintézés határideje, de ez is csak akkor jelent megoldást, ha az így felmerülő ügyintézési időtöbbletet az ellenőrzés fokozására, ésszerű szigorítására használják. Megjegyezzük, hogy a módosítási javaslatokat összességében vizsgálva kifejezetten aggasztó, hogy az eljárási határidők meghosszabbítása mellett komoly időveszteséggel járó plusz terheket is rónak az eljárást kezdeményezőkre, így alkalmasint visszatérhetünk az évekkel ezelőtt tapasztalt azon gyakorlathoz, amikor hónapokba telt egy cég bejegyzése.

Összefüggésben a fentiekkel, az illetékek is változnának, hiszen megszűnik a kft. alapításának anyagilag kedvező lehetősége, így a jövőben 100.000,- Ft illeték mellett kellene még közzétételi díjat fizetni, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (bt., kkt.) esetében az egyszerűsített cégeljárással történő cégalapítás illetéke 25.000 forintra emelkedne.

A költségek kilátásba helyezett emelkedése meglátásunk szerint ugyancsak nem a tervezet előterjesztője által megfogalmazott cél elérését segíti elő, hiszen már önmagában is hátrányos következményekkel jár a kis- és középvállalkozásokra, illetve a cégalapítási (-módosítási) hajlandóságra nézve. Figyelembe véve a környező országokban, illetve Európa-szerte tapasztalható eljárási költségeket, az illetékek emelése, illetve a kft-k ilyen módon történő háttérbe szorítása nem tűnik a gazdasági életet serkentő, illetve a cégalapítást elősegítő változásnak.

Új mellékletek, az eljárás elnehezülése

A tervezet számtalan olyan új előírást tartalmaz, mely a cégeljárásban megkövetelt okiratok számát növelik.

A cégek gyakran fiktív székhelyeivel kapcsolatosan egyre szélesebb körű jogi szabályozással találkozhatunk, emellett az adóhatóságnak is kedvelt célpontjaivá váltak a székhelyszolgáltatást igénybe vevő vállalkozások. E körben a tervezet egy régi-új kötelezettséggel rukkol elő, melynek keretében a székhely (telephely, fióktelep) tényleges létezését alátámasztó okirat csatolását kívánja meg a cégeljárásában. A törekvés természetesen érthető, de megjegyezzük, hogy az eljáró ügyvédek jelenleg is kötelesek a székhely (telephely, fióktelep) tekintetében kellő körültekintéssel eljárni, így az okirat beszerzésére attól függetlenül indokolt részükről, hogy annak csatolását a cégtörvény. külön előírná. Már most felhívjuk arra a figyelmet, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén azon cégek, amelyek korábban nem csatoltak be a székhely, a telephely, illetve a fióktelep használatának jogcímét igazoló okiratot, azok a cégjegyzékben bejegyzett adataik első változásakor, de legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt benyújtani! Ezen iratok benyújtása illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül történhet.

A cégtörvény tervezett módosítása külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetére az adott cég 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatának és annak hiteles magyar nyelvű fordítását is a kötelezően csatolandó iratok között sorolja fel. A magunk részéről nem tartjuk célszerűnek a tervezet ezen előírását, mert egyrészt bizonyos országokban bejegyzett cégek esetén már maga a cégkivonat beszerzése is komoly nehézséget okoz, másrészt egyes államokban igen terjedelmes cégkivonatokkal találkozhatunk, ami figyelembe véve a hiteles fordítás költségeit irreálisan megnövelné a felmerülő kiadásokat, harmadrészt pedig a hiteles fordítás beszerzése komoly időveszteséggel járna. Álláspontunk szerint a jogalkotói szándék megtartása mellett már azzal is nagyban csökkenthetők a költségek és az eljárási idő, ha például az angol, német vagy éppen francia nyelven készült okiratok további fordítását nem kívánják meg, vagy az adott okirat tekintetében csupán a releváns részek fordítását követelik.

A cégnév meghatározása, a jelenlegi cégnevek módosítása

A javaslat szerint a cégnévnek nem csupán az eddigi feltételeknek kell megfelelnie, de egyúttal különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől.

Bár önmagában ezen előírás talán bizonyos szempontból indokolt és ésszerű, a működő társaságok számára mégis igen sérelmes lehet, hogy a módosítás hatályba lépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyeknek neve vagy rövidített neve nem felel meg ezen előírásoknak, azok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2012. július 1. napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására.

Halkan jegyezzük meg, hogy szemben egyéb kötelező módosításokkal ezekre az estekre nem biztosít illetékmentességet a jogszabály.

Nagyvonalúan túllépve a jogalkotást visszamenőleges hatályán felettébb problémásnak tartjuk a hivatkozott módosítási javaslatot, hiszen annak hatályba lépése számos cég számára azt jelentené, hogy hosszú évek, évtizedek óta viselt neveiket kell megváltoztatniuk. Azt, hogy a cégek neve, rövidített neve milyen jelentőséggel bír az üzleti életben talán nem is kell részletesen ecsetelnünk. Milyen és pontosan mekkora sérelemmel járhat egy ilyen előírás – különösen visszamenőleges hatályú – bevezetése? Képzeljük el, hogy a hivatalok nevének változása miatt a H&M nevet kénytelen változtatni, mert összetéveszthető a Honvédelmi Minisztérium rövidítésével! Mit tesznek a KIM rövidítést használó cégek, hiszen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nevének rövidítésével kapcsolatosan megállapítható összetéveszthetőségük? Nincs szerencséjük azoknak sem, akik a mákvirágról keresztelték el cégüket, hiszen a Magyar Államkincstár rövidítése (MÁK) miatt ők is kénytelenek lennének cégnevüket módosítani. Tovább gördítve a gondolatmenetet, mi lesz azokkal, akiknek elnevezése védjegy oltalom alatt áll?

Hol húzható majd meg a határ, mi biztosítja, hogy egy adott cégnév nagy biztonsággal elfogadható lesz-e? Vajon a cégbíróságok listával rendelkeznek majd a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezéséről? Egyáltalán mely köznyelvben használt elnevezések számítanak? Ha például az adóhatóság elnevezése megváltozott, de a köznyelv a hivatalos NAV helyett még mindig használja az apeh megjelölést, akkor az továbbra is tiltott? Ha a köznyelv a hosszú Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elnevezés helyett csak a már megszokott „irm” vagy „im” megjelölést használja, akkor azokat sem használhatják a cégek? Látható, hogy a közhatalmi és közigazgatási szerveknek hivatalos elnevezésükön túl számos köznyelvben használt megjelölése lehet, így komoly jogbizonytalanságot eredményezne egy ilyen jellegű jogszabályi előírás. Álláspontunk szerint ilyen jellegű előírás legfeljebb a jövőre nézve és kizárólag előre pontosan megjelölt közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos elnevezéseire vonatkozhat azzal, hogy a bíróság e körben való eljárást legalább példálózó jelleggel segítenie kellene a jogalkotónak.

Adatvédelem, egyre több személyes adat megadása válhat kötelezővé

Miközben az információs társadalomban a személyes adatok védelmére irányuló törekvések egyre erősebbek, a tervezet a gazdasági társaságokról szóló törvény olyan irányú módosítását javasolja, mely szerint a társasági szerződésben természetes személy esetén a név és a lakcím mellett a természetes személyazonosító adatokat is fel kellene tüntetni.

Érdemben mindez azt jelenti, hogy az eddigieken (név, anyja neve, lakcím) túl a születési hely és idő feltüntetése is kötelezővé válik. Elfogadjuk, hogy a hitelezők számára gyakran éppen az adatok hiánya miatt nehezen utolérhetőek a gazdasági társaságok tagjai – bár megjegyezzük, hogy a korlátozott felelősség áttörése kapcsán sokkal inkább az ügyvezetők személyes adatai lehetnek érdekesek – mégis problémásnak tartjuk, hogy a tagok nevein és lakcímén kívül további adataik is feltüntetésre kerüljenek abban a társasági szerződésben, mely az amúgy nyilvános cégnyilvántartásban fellelhető okirat, így tehát ezen adatokhoz bárki hozzáférhet. Egy ilyen jellegű módosítás álláspontunk szerint komolyabb megfontolást igényelne és indokolt lehet olyan szabályok bevezetése, melyek biztosítják azt, hogy illetéktelen személyek ne jussanak hozzá további személyes adatokhoz. Ezt például az adatok bejelentésének kötelezettsége mellet azzal is el lehet érni, ha azokat oly módon kell kezelni, hogy nem válnak automatikusan a nyilvános cégnyilvántartás részére, hanem csak a jogi érdekeltség valószínűsítése mellett ismerhetőek meg vagy hatósági megkeresésre adhatók ki, az adatkérő személyének és az adatkérés céljának megismerhetősége mellett .

Milyen újdonságok lehetnek még?

Tekintettel arra, hogy a változások sokakat érinthetnek, így néhány további rendelkezést azok kritikája nélkül is szeretnénk megemlíteni.

A pár évvel ezelőtti állapotokhoz visszatérve, ismét kötelező lesz kézbesítési megbízott megjelölése azon esetekben, amikor a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy magyarországi lakóhellyel nem bíró külföldi természetes személy szerepel.

Az eljárások gyorsítását segítheti elő azon változás, mely szerint székhelymódosítás esetén az iratok új székhely szerinti cégbíróságra történő áttétele esetén az áttételről szóló végzés ellen nem lesz helye fellebbezésnek. Az eddigi 15 napos fellebbezési határidő megszüntetésével valóban jelentősen rövidülhetnek az eljárási határidők.

A gyakorlati tapasztalatok alapján arra jutott a tervezet készítője, hogy az egyszerűsített végelszámolások bejezésére biztosított 120 napos határidő gyakran rövidnek minősült, így erre a javaslat elfogadása esetén immáron 150 nap állna a cégek rendelkezésére.

A kényszer-végelszámolás helyett új jogintézményt vezet be a jogszabály azzal, hogy az ún. kényszer-törlési eljárás szabályait megfogalmazza. Ilyen eljárásra akkor kerülhet sor, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, ha végelszámolását három éven belül nem fejezte be és törlése iránt szabályszerű kérelmet nem terjesztett elő, illetve akkor is, ha a végelszámolás általános szabályaira való áttérést nem hajtotta végre. A cég megszűntnek nyilvánítására – már a jelenlegi szabályok szerinti is – alapvetően akkor kerülhet sor, ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, bár az első eredménytelen intézkedést követően is sor kerülhet rá, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre.

Az ügyvédek ellenőrzési kötelezettsége is szigorodik előreláthatóan, hiszen mind a társasági szerződés, mind az aláírás-minták készítése, ellenjegyzése során kötelesek lesznek az érintett személyek iratainak a nyilvántartási adatokkal való egyezőségét és érvényességét a megfelelő nyilvántartásokban ellenőrizni. Csak remélni tudjuk, hogy az ellenőrzési kötelezettség előírásával az is biztosítottá válik, hogy az ellenőrzéshez használandó rendszer immáron az újabb internet böngészők (már amennyiben pl. egy Internet Explorer 9 újnak minősül) használata esetén is működőképes lesz, mert jelenleg komoly hiányosságokat tapasztalunk ezen a téren.

Várhatóan bővül azon esetek köre, amikor külön törvény kötelezővé teheti könyvvizsgáló választását. Jelenleg kizárólag a köztulajdon védelme érdekében kerülhet erre sor, míg a tervezet szerint a közpénzek vagy a hitelezők védelme érdekében is előírhatóvá válik ilyen jellegű kötelezettség.