Az osztalék alapvető szabályai kft.-k esetében

Megosztás Tetszik

Mi az osztalék alapja, ki jogosult osztalékra, milyen esetekben kell visszafizetni az osztalékelőleget? Összefoglaltuk.

Mit nevezünk a társasági jogban osztaléknak?

A polgári törvénykönyv (2013. évi V. tv., Ptk.) az osztalékfizetés alapjairól a társaságok közös szabályai között rendelkezik mégpedig akként, hogy a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat fő szabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.

Az osztalékról és osztalékelőlegről a Ptk. a korlátolt felelősségű társaság, illetve a részvénytársaság esetében rendelkezik. Jelen cikkünkben a korlátolt felelősségű társaságok – Ptk-ban lefektetett – osztalékfizetésének szabályait foglaljuk össze.

A Ptk. szabályai értelmében a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg illeti meg. Osztalékfizetésnek nevezzük tehát köznapi értelemben a cég adóévi nyereségéből, a tagjai részére történő kifizetéseket, melyet a cég az adott tárgyévi adózott eredménye és a szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet.

Mi tekinthető az osztalék alapjának?

Az előző, lezárt év adózott eredményét kell tekinteni az osztalék alapjának, melyhez hozzáadódik vagy negatív érték esetében levonódik az eredménytartalék összege. 

Ki jogosult osztalékra?

Fontos tőkevédelmi szempontból, hogy osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult, azaz a tagjegyzékben szereplő és az osztalékból ki nem zárt tag.

Aki még nem teljesítette a vagyoni hozzájárulását jogosult osztalékra?

Nem, ugyanis a tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult.

Mikor határoz a taggyűlés az osztalékról?

A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

Nem feltétlen kell ülés tartásával meghozni a határozatot, a taggyűlés ezen kérdésekben is dönthet írásbeli döntéshozatallal (taggyűlésen kívül), vagy konferencia taggyűlés keretében.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mikor, kinek fizethető osztalékelőleg, továbbá milyen esetben kell azt visszafizetni!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.