hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Amikor a jogszabály-kommentár "marinénizik"

  • dr. Kónya Beáta

Kapcsolódó jogszabályok


Folytatjuk a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket) elemzését – van még néhány érdekesség a jogszabállyal, egészen pontosan a hozzá fűzött kommentárokkal kapcsolatban.

Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy az általános ügyintézési határidő mit is jelent a jogszabály szerint, s arról is írtunk, amikor maga a törvény figyelmeztet a hatóságok túlkapásaira. Cikksorozatunk befejező részében olyan idézeteket mutatunk be, amelyekkel – feltételezésünk szerint – a jogalkotó emberközelivé szerette volna tenni a törvényszöveg magyarázatát. Ez azonban nem sikerült neki. A leírtak már-már az abszurd humor határát súrolják, miközben csak kevesen nevetnek ezen.

A Ket. 40. § és a 40/A. paragrafusnál, a képviseletről szóló részben taglalja azt, hogy az írásbeli meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Ez idáig rendben is lenne. Ezt követően azonban meglepő stílusban magyaráz a jogalkotó.
Nos, attól tartunk: tíz ügyfél közül kilenc nem tudja, hogy mi fán terem a teljes bizonyító erejű magánokirat. De arra sem veszünk mérget, hogy minden, jogi végzettség nélküli közigazgatási ügyintéző tudja: hol kell keresnie az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.”

De nézzük tovább. A törvény 51. paragrafusát magyarázó részében – az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége – az alábbi „életszerű” példát találtam. Talán a jogalkotó itt próbálta elrejtve figyelmeztetni a jogalkalmazót, hogy vigyázzon, mert a hatóságok nem mindent hisznek el:
„De ha elfogadnánk a (4) bekezdés b) pontját az adatszolgáltatás megtagadására alapot szolgáltató okként, akkor ennek analógiájára azt is el kellene fogadni, hogy valaki megtagadja az adóbevallás benyújtását, arra hivatkozással, hogy azért nem hajlandó az APEH számára adatokat szolgáltatni, mert hátha az adatok alapján az adóhatóság gazdagodási vizsgálatot indít, s a végén még kiderül, hogy a kacsalábon forgó csodapalota nem a nem létező amerikai nagybácsi jólelkű adományából épült, hanem az előző évek erős felindulásban elkövetett adócsalásaiból.”

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink