hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Akik keményen megfizetnek, ha nem jelentik a bűncselekményt

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

Nagyon megütheti a bokáját az a felszámoló, aki nem tesz feljelentést, amikor hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy egy cég ügyvezetője/cégvezetője a felszámolás során, vagy azt megelőzően iratokat, könyvelést hamisított meg, vagy cégvagyont mentett ki. Ez esetben ugyanis a felszámoló követ el bűncselekményt – rendelkezik a Büntető törvénykönyv múlt évi módosítása. Cikkünkben a Büntető törvénykönyvnek a csődbűncselekményre, a sikkasztás, a járulékcsalásra, illetve a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére vonatkozó passzusait vesszük sorra.

Leggyakrabban költségvetési csalás miatt indul büntetőeljárás Magyarországon a gazdasági büntetőjog körében, erről előző cikkünkben részletesen írtunk. Azt követi a csődbűncselekmény, a sikkasztás (ezekben az ügyekben a felszámolók teszik a legtöbb feljelentést), a járulékcsalás, illetve a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (hamisított ruhák, cipők) miatt induló büntetőeljárások.

A leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmények Magyarországon:

– Költségvetési csalás, adócsalás (leggyakoribb feljelentési ok adóellenőrzések során). Amennyiben ilyen feljelentést tesz az adóhatóság, egyúttal magánokirat-hamisítás miatt is eljárást kezdeményez. Kevesen tudják, hogy az adóbevallás szándékosan történő meghamisítása magánokirat-hamisításnak számít. Az áfacsalás a költségvetési csaláson belüli leggyakoribb feljelentési ok; erről bővebben előző cikkünkben írtunk.

– Csődbűncselekmény, sikkasztás (a felszámolási eljárások során a felszámoló által megjelölt leggyakoribb feljelentési ok). Ez olyan esetben fordul elő, ha az ügyvezető nem adja át a felszámoló részére a házipénztárt, a tárgyi eszközöket, vagy olyan kifizetéseket, kölcsönöket eszközölt – gyakran saját maga, vagy a tulajdonosok részére –, amellyel elvonta a vagyont a hitelezők elől. Ilyen kifizetésnek minősül az is, ha az ügyvezető és a tulajdonos inkább magának fizeti vissza a tagi kölcsönt, minthogy a hitelezőknek – általában a NAV-nak – fizetne.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk az egyes gazdasági bűncselekményekhez kötődő jogszabályi rendelkezéseket.
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink