hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Visszavonható-e a jóváhagyott osztalék? Hogyan kell könyvelni?

  • adozona.hu
1

Visszavonhatja-e az ügyvezető a jóváhagyott osztalékról szóló döntését? Ha igen, ezt hogyan kell lekönyvelni az anyacégben? – kérdezte az Adózóna olvasója. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Adott egy egyszemélyes, jogi személyiségű taggal rendelkező kft., nevezzük IKRA Kft.-nek! Ennek egyetlen tagja egy másik kft., a HAL Kft. Mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető, egy magánszemély. A HAL Kft.-nek magánszemély tagja van, aki egyben az ügyvezető is. Az IKRA Kft. a 2018. évre jóváhagyott osztalékot, 20 millió forint összegben. A HAL Kft. könyveiben bekönyvelésre került a jóváhagyott osztalék a tagi határozat alapján 2019 májusában, T368 - K97 20 millió Ft kontírozásban. Az ügyvezető azonban vissza akarja vonni a jóváhagyott osztalékról szóló döntését. Megteheti-e? Ha igen, milyen formában? Ügyvédi határozattal megteheti? Hogyan kell lekönyvelni az anyacégben, a HAL Kft.-ben a jóváhagyott osztalék visszavonását? T87-K368 20 millió Ft? Az IKRA Kft.-ben pedig visszakerül az eredménytartalékba az összeg?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabálya alapján a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés. Egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja, aki írásban határoz, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

A Ptk. nem rendelkezik arról – nem tiltja, de megengedő szabályt sem tartalmaz – hogy az osztalékról szóló döntés megváltoztatható-e. A kérdésben 2009-ben első és másodfokú bírósági döntést követően – felülvizsgálati kérelem alapján – a Legfelsőbb Bíróság elvi határozatot hozott (1971/2009. számú gazdasági elvi határozat) egy ilyen ügyben, amely szerint „az osztalékfizetésről szóló közgyűlési határozat meghozatalával a részvényes és a társaság közötti társasági jogviszony nem változik polgári jogi jogviszonnyá. A részvényes részvényesi minőségéből eredően, a közgyűlési határozat alapján tarthat igényt az osztalék megfizetésére. Ha a közgyűlési határozat a teljesítésre határidőt nem tartalmaz, az igény nyomban esedékessé válik. Nincs akadálya azonban annak, erre vonatkozó jogszabályi tiltó rendelkezés hiányában, hogy akár a közgyűlési határozat, akár a létesítő okirat az osztalék megfizetését határidőhöz kösse. Miután az osztalékról való döntés kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozik, nincs elzárva a részvényesek legfőbb szerve attól sem, hogy a korábban hozott határozatát akár hatályon kívül helyezze, akár módosítsa, és az osztalék megfizetésére utóbb határidőt írjon elő, vagy az eredeti határidőt megváltoztassa.”

Bár maga a bírósági határozat a Gt. (2006. évi IV. törvény) hatálya alatt született, megállapítható, hogy a Ptk. rendelkezése teljesen analóg a Gt. vonatkozó előírásaival. Ezért, ha ilyen határozatot hoz a kft. taggyűlése, akkor a kötelezettség az eredménytartalékkal szemben megszüntethető. A jogosult társaságnál pedig a követelés megszűnése – az elengedéssel azonosan – az egyéb ráfordításokkal szemben történhet.

Az osztalékról hozott döntés módosítása nélkül járható út lehet, ha a tagok elengedik az osztalékkövetelést. Ekkor a kötelezettség a bevételekkel szemben szüntethető meg, de e bevétel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) előírása alapján levonható az adóalapból. Az osztalékot megállapító társaság tagjánál pedig nem növeli a társasági adóalapot az elengedett követelésre tekintettel elszámolt ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Ezen kívül az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szerint mentes az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése.

[Ptk. 3:109. § (2) és (4) bekezdés, Tao tv. 29/Q § (3) bekezdés, Itv. 17. § (1) bekezdés t) pont]
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Kiváló válasz.

A NAV mégis az osztalékról közzétett döntést tarja érvényesnek, akkor is, ha az egyébként hamis. A további tulajdonosi döntéseket levegőnek nézik.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink