Üzletrész továbbértékesítése: kell-e korrigálni a társasági adót, és illetéket fizetni?

Megosztás Tetszik

Mikor kell korrigálni a társaságiadó-alapot üzletrész továbbértékesítésekor? – kérdezte olvasónk konkrét példával szemléltetve. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

2.) Van A Kft.-nek vagy C Kft.-nek bármilyen társaságiadóalap-korrekciós kötelezettsége?

3.) Van C Kft.-nek illetékfizetési kötelezettsége?

4.) Befolyásolja-e a válaszokat az, ha A és C Kft. nem független felek, mert X magánszemély A Kft.-ben 50 százalékos, C Kft.-ben pedig 100 százalékos mértékben tulajdonos?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

1.) "A" Kft.-nek mindenképpen el kell számolnia pénzügyi műveletek ráfordításaként a 190 millió forint veszteséget az számviteli törvény (Szt.) 85. paragrafus (1) bekezdésének a) pontja szerint. Adóalap-növelést e miatt a társasági adóról szóló törvény (Tao.) nem ír elő.  Ezt a veszteséget azonban – vagy annak azon részét, amely negatív adóalapot eredményez – a Tao. 17. paragrafusának (1) bekezdése szerint – akkor kezelheti elhatárolt   veszteségként, ha az a rendeltetésszerű joggyakorlás betartása mellett keletkezett. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 1. paragrafusának (1) bekezdése szerint az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.

2.) Nem ír elő a Tao. sem A Kft.-nek sem C Kft.-nek társaságiadóalap-korrekciót az 1. pont szerinti elszámolás miatt, de nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén A Kft. nem élhet a következő 5 adóévben elhatárolt veszteség címén adóalap-csökkentéssel.

3.) C Kft.-nek akkor állhat fenn illetékfizetési kötelezettsége az illetéktörvény (Itv.) 18. paragrafus (2) bekezdésének h) pontja és a (4) bekezdés szerint, ha B Kft. belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül az Itv. 102. paragrafus (1) bekezdésének o) pontja szerint.

Az illetékfizetési kötelezettség pedig ténylegesen akkor keletkezik az Itv. 18. paragrafus (2) bekezdésének h) pontjában foglalt vagyonszerzés után, ha a C Kft. tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy kapcsolt vállalkozásaival együtt (a Tao. 4. paragrafusának 23. pontja szerint kapcsolt vállalkozás magánszeméllyel is lehet) eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát.

Mentes azonban az illetékfizetés alól az Itv. 26. paragrafusának t) pontja szerint vagyoni betétnek a Tao. 4. paragrafus 23. pontjának a)–e) alpontjai szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Nem merülhet fel tehát illetékkötelezettség – függetlenül attól, hogy B Kft. belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság –, ha A Kft. és C Kft. kapcsolt vállalkozás, kivéve, ha a kapcsolt viszony a Tao. 4. paragrafusának 23/F) pontja alapján áll fenn.

4.) Ha A és C Kft. nem független felek, akkor A Kft.-nek az szokásos piaci ár és az ellenérték különbözetével növelnie kell a társaságiadó-alapot a Tao. 18. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján. C Kft. pedig csökkentheti a társaságiadó-alapot a Tao. 18. paragrafus (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján, ha

a) rendelkezik A Kft. által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; és

b) rendelkezik A Kft. nyilatkozatával, amely szerint a különbözet összegét figyelembe veszi (vette) a társasági adó alapjának meghatározása során.

C Kft.-nél az adóalap-csökkentés akkor merül fel, amikor a részesedés értéke csökken (a megvett részesedésre ráfordítást számol el).

A Kft. és C Kft. akkor minősülnek kapcsolt vállalkozásnak a Tao. 4. paragrafus 23. pontjának c) alpontja alapján, ha X magánszemély A Kft.-ben is többségi befolyással rendelkezik a Ptk. 8:2. paragrafusa szerint, vagy a Tao. 4. paragrafus 23. pontjának f) alpontja szerint, ha A és C Kft. -ben ugyanazon személy az ügyvezető (nem kell, hogy X magánszemély legyen az).

A Ptk. 8:2. paragrafusa szerint többségi befolyás közvetlenül vagy és/vagy közvetve 50 százalékot meghaladó szavazati jog, vagy meghatározó befolyás esetén áll fenn.

Meghatározó befolyással akkor rendelkezik egy jogi személyben egy személy (magánszemély vagy jogi személy), ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A többségi befolyás számításakor a közeli hozzátartozók (Ptk. 8:1. § 1. pont) részesedését és szavazati jogát minden esetben egybe kell számítani.