hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezek a tervezett változások a társasági adóban

  • Erdős Gabriella adószakértő, TaxMind Kft.

A társaságiadó-törvény most elfogadandó változásai alapvetően három területet szabályoznak: az első a EU ATAD (adókikerülés-ellenes) irányelv fordított hibrid struktúráira vonatkozó szabályok átvétele, a második a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és adományozóik számára teremt kedvező adózási feltételeket, harmadikként pedig tovább finomodik a csoportos társaságiadó-alanyok szabályozása.

Az úgynevezett hibrid szabályokat az EU 2017/952. számú irányelve alkotta meg. Hibrideknek azokat a struktúrákat vagy gazdálkodó szervezeteket nevezzük, amelyeknek a jövedelemfolyamát, ráfordításait vagy a gazdálkodó szervezet adóalanyiságát két állam másképpen értelmezi adóztatási szempontból, és emiatt a két államban az adókövetkezmények is eltérőek lesznek. Az eltérő adóztatás pedig kettős levonást, kettős nem-adózást, vagy olyan levonást eredményezhet, amellyel szemben a másik államban nem áll adóköteles jövedelem.

Az irányelv bevezetésének legutolsó szakasza a fordított hibridekre vonatkozó szabályok átvétele. A szabálynak Magyarország vonatkozásában nem sok relevanciája van, mivel Magyarországon gyakorlatilag csak a befektetési alapok nem alanyai a társasági adónak, azok pedig ki vannak véve a fenti szabály alkalmazásából. A jövőben azonban előfordulhatnak ilyen formák.

A javaslat értelmében, ha van egy magyar bejegyzésű/regisztrációjú hibrid gazdálkodó szervezet, amelynek a többségi tulajdonosai (vagy többségi szavazati joggal rendelkező, vagy többségi nyereséghez való joggal rendelkező tulajdonosai) olyan államban vannak, amely a hibridet társaságiadó-alanynak tekinti a saját törvénye szerint, akkor társasági adóban a magyar hibrid szervezetet Magyarország belföldi illetőségűként adóztatja [új 2. § (7)], de csak olyan mértékig, ameddig ezt a jövedelmet más személynél a társasági adóztatás szabályai szerint, vagy a másik adórendszer szabályai alapján nem adóztatják [új 16/B § (7)].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi minősül hibrid gazdálkodó szervezetnek, valamint, hogy melyek a tervezett változtatások a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint a csoportos társaságiadó-alanyok szabályozása terén!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink