Transzferár-dokumentáció: sok cégnek hosszú és nehéz lesz a május

Megosztás Tetszik

Egy közelmúltban megjelent jogszabály jelentősen módosított a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-dokumentáció egyes szabályain. Ez már most májusban fejfájást fog okozni a vállalkozásoknak, hiszen az évzárással együtt a transzferár-dokumentálás problémájával is egyszerre kell szembenézniük. Mindeközben egyre jobban felértékelődik a csoportos társaságiadó-alanyiság jelentősége, olvasható a Jalsovszky Ügyvédi Iroda blogjában.

Dokumentáció a tao-bevallással együtt

Habár a jogszabályi előírásoknak megfelelően a transzferár-dokumentációt az adóbevallásra előírt határidőig eddig is el kellett készíteni, azt nem kellett beadni, és annak meglétét semmilyen módon nem is kellett igazolni a május végi határidőig. Az pedig életszerűtlen volt, hogy az adóhatóság június 1-jén kimegy egy vállalkozáshoz és azt kutatja, hogy az előző évi transzferár-dokumentációja valóban megvan-e. Ezért a transzferár-dokumentumok nem egy esetben késve, a rohamtempóban letudott bevallási időszakot követően készültek el.

Az év elejével hatályba lépett jogszabálymódosítás azonban változtatni fog ezen a gyakorlaton. Az új szabályok szerint ugyanis – bár a transzferár-dokumentáció benyújtása továbbra sem lesz kötelező –, a társaságoknak a tao-bevallással egyidejűleg részletes adatokat kell szolgáltatniuk a kapcsolt ügyleteikről. Ez kiterjed pl. az ügylet piaci árára, az ügylet típusára, valamint az árazási módszerre is. Ennek következtében a gyakorlatban a tao-bevallással egyidejűleg a vállalkozásnak rendelkeznie kell majd a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos elemzésekkel és benchmark tanulmányokkal.

Az igazán rossz hír az, hogy ezt a módosítást már a 2022. évről készített tao-bevallás esetében is alkalmazni kell. Azaz már idén sem lehet megvárni a beszámolási szakasz végét a transzferár-dokumentáció elkezdésével, emeli ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Adatszolgáltatás a mentesített ügyletekről is

A jogszabály több olyan, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletet emel ki, amelyek tekintetében ugyan a transzferárazási szabályokat alkalmazni kell, de dokumentációt nem kell készíteni. Ilyenek pl. a társaság és magánszemély többségi tulajdonosa közötti ügyletek (pl. a társaság által magánszemély tagjának természetben kiadott osztalék), vagy a csoporton belüli ingyenes pénzeszköz-átadások.

Szerencsére, ezekről a tranzakciókról a továbbiakban sem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. Új szabály azonban, hogy azokról a jövőben már adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé – megjelölve többek között az ügylet típusát és a felek között alkalmazott ellenértéket is. Valószínűsíthető, hogy a NAV az így kapott adatok alapján szélesebb körű vizsgálat alá fogja helyezni ezen ügyleteket. Nem árt ezért a jövőben ezen tranzakciók tekintetében is fokozottabban figyelni arra, hogy a felek a szokásos piaci árat alkalmazzák.

Inflációt követő bírságösszeg

Amikor 2005-ben a transzferár-dokumentációs kötelezettség bevezetésre került, a jogalkotó dokumentumonként 2 millió forintos átalánybírsággal sújtotta azokat, akiknél nem találta meg a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakcióra vonatkozó dokumentációt. Még ha időközben az adóhatóság transzferár-ellenőrzési eszköztára jelentősen bővült és szofisztikálódott is, a könnyű bírságoltatás lehetősége továbbra is rendelkezésre áll a szankciók között.

Ráadásul, ez évtől – nem kis részben köszönhetően a 2005 óta bekövetkezett árváltozásoknak – az így kiszabható bírság összege nő. Mostantól kezdve a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség megsértésével kapcsolatos bírság összege már 5 millió forint, ismételt jogsértés esetében pedig 10 millió forint dokumetumonként, hangsúlyozza a figyelmeztet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

És akik továbbra is megússzák a dokumentációs kötelezettséget

Nem változott az a szabály, hogy a dokumentációkészítés kötelezettsége alól mentesülnek azok a cégek, amelyek kisvállalkozásnak minősülnek. Bár a transzferárazási kötelezettségeknek továbbra is meg kell felelniük, de ezt nem kell vaskos dokumentációval alátámasztaniuk.

Könnyít az új szabályozás a dokumentációs összeghatár tekintetében is. Ez évtől ugyanis 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedett azon ügyletek értékhatára, amelyek tekintetében a dokumentációs kötelezettség fennáll. Meg kell itt jegyezni azonban, hogy a 100 millió forintos értékhatár esetében is az ügyletek szokásos piaci árát kell alapul venni, és nem a számlázott értéket.

Kiemelendő az is, hogy a tao-csoport tagjai egymás közötti ügyleteikben továbbra sem kötelesek a transzferárazási szabályokat alkalmazni, és így a dokumentációs kötelezettségeknek sem kell eleget tenniük. Azoknak, akik most gondolkodnak tao-csoport létrehozásában, az egyetlen rossz hír az, hogy arra legközelebb csak idén novembertől lehet bejelentkezni és először a 2024. adóév tekintetében, figyelmeztet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.