adozona.hu
Itt a rendelet: kedvezmény a startup cégben szerzett részesedésért
//test-adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Tarsasagiadoalapkedvezmeny_korai_fazisu_val_XSG6ME
Itt a rendelet: kedvezmény a startup cégben szerzett részesedésért
Megjelent a 331/2017. kormányrendelet a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól, amely nyilvántartás a részesedésszerzéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény érvényesítésének feltétele.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint 2017. január 1-jétől a befektető csökkentheti a társaságiadó-alapot a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének háromszorosával. A kedvezménnyel a részesedésszerzés adóévében és az azt követő három adóévben lehet élni. A csökkentési lehetőség a bekerülési érték növelése (tőkeemelés) alapján is igénybe vehető, akkor, ha korábban jogot szerzett a kedvezményre a befektető a részesedésszerzése alapján.
A tőkeemelés alapján nem külön érvényesíthető a kedvezmény, hanem a szerzéshez kapcsolódó joggal együtt. Ez azt jelenti, hogy nem a tőkeemelés adóéve és az azt követő három adóév az érvényesíthetőség időtartama, hanem a szerzés adóévét követő harmadik adóév, amikor még lehet élni a kedvezménnyel. Módszere pedig, hogy a szerzés alapján érvényesíthető – még hátralévő – csökkentő tételeket kell növelni a bekerülésiérték-növekménnyel.
Feltételek:
a) a részesedésszerzés (bekerülési érték növelése) olyan korai fázisú vállalkozásban történjen, amelynek a szerzést megelőző három adóéven belül sem a részesedést szerző, sem a jogelődje, vagy ezen vállalkozások kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa),
b) a részesedést szerző rendelkezzen az adóbevallás benyújtásáig a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által kiállított igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát és a nyilvántartásba vétele dátumát, továbbá a korai fázisú vállalkozás regisztrációs számát és a nyilvántartásba vétele dátumát. Ennek alapján tehát a befektetőnek és a korai fázisú vállalkozásnak is kell regisztrációs számmal rendelkezniük.
Csekély összegű támogatás
A kedvezmény, illetve a befektetés a befektetőnél, illetve a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben igénybe vett csekély összegű támogatásnak minősül, ezért meg kell felelni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-ai 1407/2013/EU bizottsági rendelet (de minimis rendelet) előírásainak is. A csekély összegű támogatás
– a befektetőnél az érvényesített adóalap csökkentésnek az adótartalma (azaz a levont összeg és az adókulcs szorzata),
– a korai fázisú vállalkozásnál a befektetett összeg.
Mit ír elő a kormányrendelet?
Először is rendelkezik magáról a nyilvántartásról, arról, hogy azt mely hivatal végzi és milyen adatokat tart nyilván [1-3. §].
– Megnevezi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (Hivatal), mint a nyilvántartást végző hivatalt.
– Felsorolja – külön a korai fázisú vállalkozás és külön a befektető vonatkozásában a nyilvántartásba vétel – Tao.-ban foglaltak mellett szükséges – feltételeit. Ezek szerint korai fázisú vállalkozás esetében feltétel, hogy
– a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának napját megelőző három naptári éven belül alapították,
– a kérelem benyújtását megelőző üzleti év évi beszámolója szerinti éves nettó árbevétele ne haladja meg a 100 millió forintot,
– a kérelem benyújtását megelőző üzleti év éves beszámolója szerint a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább kettő, legfeljebb húsz fő. (A Tao. csak a minimális, kétfős létszámot írta elő a fogalomban). A létszámot a Tao. 4. paragrafusának 16/a. pontja szerint kell meghatározni,
– kockázati tőkealap-kezelő a vállalkozásban befektetést nem eszközölt,
– nem rendelkezik részesedéssel (üzletrésszel) más gazdasági társaságban,
– tevékenysége a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. paragrafusának 6. pontja szerinti innováció feltételeinek megfelel,
– a kérelem benyújtásakor nincs állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása.
A befektető adózó esetében feltétel, hogy
– a kérelem benyújtásakor ne legyen állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása.
– a kérelemben megjelöli, hogy milyen gazdasági ágazatba szándékozik befektetni, továbbá nem szándékozik befektetni olyan vállalkozásba, amely a tevékenysége alapján halászat, akvakultúra, szállítás, kereskedelem, ingatlanügyletek ágazatba sorolt, vagy végez mezőgazdasági termékek elsődleges termelését és élelmiszer-feldolgozást, -forgalmazást (e két utóbbi bizonyos feltételek esetén, kormányrendelet 6. § (2) bekezdés), vagy amely főtevékenységként végzi az előző ágazati besorolásokat meghatározó tevékenységeket, illetve az elsődleges mezőgazdasági termelést, az élelmiszer -eldolgozást, -forgalmazást [kormányrendelet 6. § (3) bekezdés],
– a részesedésszerzést megelőző három adóéven belül sem a befektető vállalkozás, sem a jogelődje vagy a vállalkozó (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) a korai fázisú vállalkozásnak. (Ezt a feltételt a Tao. is tartalmazza a 7. paragrafus (8) bekezdésében.)
A kormányrendelet megfogalmazza, hogy milyen formában és milyen nyilatkozatok benyújtásával lehet kérni a nyilvántartásba vételt [4-7. §]:
– A kérelem elektronikus formában (rendszeresített elektronikus űrlapon) vagy papír alapon nyújtható be.
– Nyilatkozni kell arról, hogy a korai fázisú vállalkozás nem végez tevékenységet olyan ágazatban, illetve nem végez olyan tevékenységet főtevékenységként, amelyet kizár a kormáynrendelet.
– A befektető vállalkozás a kormányrendelet 1. melléklete szerinti nyilatkozatot minden év február 15. napjáig megküldi a hivatalnak, ha még fennáll a nyilvántartása.
A rendelet bemutatja az eljárás rendjét, a hiánypótlást, az elutasítást, illetve a nyilvántartásba vételt, megjelölve az egyes fázisok ügyintézési időtartamát [8-10. §]:
– A hiánypótlási felhívásnak 8 napon belül kell eleget tenni.
– El kell utasítani a kérelmet, ha az a hiánypótlás ellenére sem felel meg az előírt követelményeknek, valamint, ha 8 napon belül nem került sor a hiányok pótlására.
– Ha a kérelem megfelel a jogszabályoknak, akkor a hivatal a kérelem benyújtása napjától számított 10 napon belül nyilvántartásba veszi a vállalkozást, a kérelem benyújtása napjára visszamenőleges hatállyal.
Akormányrendelet rendelkezik a nyilvántartásból való törlésről, amely történhet kérelemre és a hivatalból [11-12. §].
A jogszabály a kihirdetést követő 30. napon, azaz 2017. december 9-én lép hatályba. E naptól kezdve lehet kérelmet benyújtani, ha a vállalkozás 2017. január 1-jén megfelelt a nyilvántartásba vétel feltételének (kormányrendelet 2-3. §), és már január 1-jén megfelelt a rendelet 6. paragrafusa szerint adandó nyilatkozat feltételeinek.
Hozzászólások (0)