Támogatók adják a tombola nyereményeit. Ki, hogyan adózik?

Megosztás Tetszik

Adomány vagy reklámszolgáltatás az egyesületi tombolára vállalkozások által felajánlott tombolatárgy? Kinek, hogyan kell adóznia a nyeremények után? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles adószakértő válaszolt.

Összetett kérdést tett fel olvasónk. Így szólt: „Egyesület nagyszabású rendezvényt, cukrász-, szakácsversenyt hirdet, amely megrendezéséhez vállalkozások támogatását kéri, pénzadomány, illetve tombolatárgyak formájában. A támogatókat közzéteszi a sajtóban, szórólapokon, plakáton, illetve lehetőséget biztosít számukra megjelenni, a terméküket kiállítani. Ezek a támogatások adománynak minősülnek? Vagy reklámszolgáltatásnak? Milyen igazolást kell kiadni az adományozó részére a pénzadomány, illetve a tárgyi felajánlások esetén? (Az egyesület nem közhasznú, illetve vállalkozási tevékenységet nem végez. A felajánlások között van például wellness hétvége is.) A megnyert tombola adómentesnek minősül, vagy valakinek (az egyesületnek vagy a nyertesnek) adózni kell utána? A felajánlott tárgyakat az egyesületnek hogyan kell könyvelni, nyilvántartani? A meghívottak és a versenyzők ellátása reprezentációnak minősül? A versenyzők tárgyjutalma, a kupák, oklevelek adómentesek?”

Szakértőnk pontokba szedte jogszabályhelyekre hivatkozó válaszát.

1. A nem közhasznú szervezet részére adott pénz, tárgyi felajánlás nem minősül adománynak, ezért a támogatók részére igazolás nem állítható ki. Az adomány ismérve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) szerint – többek között –, hogy a támogatásban részesülő közhasznú szervezet, egyház legyen, vagy a támogatás közérdekű kötelezettség vállalásnak minősüljön.

2. Az előzőekből következően a felajánlások minősülhetnek támogatásnak vagy reklám ellenértékének. A támogatók részére a kérdés szerint biztosított nyilvánosság alapján én arra hajlok, hogy a támogatás itt a reklámszolgáltatás ellenértéke. A reklámszolgáltatásról számlát kell kiállítani és nem pénzbeli ellenértéket a számla értékén kell nyilvántartásba venni, a tombola nyertesének történő kiadáskor a nyeremény értéke pedig ráfordításként számolandó el.

3. A magánszemély által tombolán nyert nem pénzbeli nyeremény nem adóköteles, ha a sorsolás megfelel a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 16. §-ában foglaltaknak [szja-törvény 76. § (4) bekezdés]. Ha ez nem áll fenn, akkor véleményem szerint a szja-törvény 70. § (3) bekezdés d) pont értelmében egyes meghatározott – üzletpolitikai (reklám) célú – juttatásnak minősülhet. Ebben az esetben a nyeremény szokásos piaci árának 1,19-szorosát adóalapnak tekintve, az egyesületnek 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetnie.

4. A meghívottak ellátása minősülhet reprezentációnak. A szja-törvény 70. § (2a) bekezdése értelmében, ha a kifizető egyesület, akkor mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Amennyiben ebbe a juttatások beleférnek, véleményem szerint adómentesen  adhatóak, illetve a meghaladó rész a szja-törvény 70. § (2) bekezdése alapján, vagy a szja-törvény 70.§ (3) bekezdésének b) pontja szerint lehet egyes meghatározott juttatás, amelynek 1,19-szoros értékét 16 százalék szja és a 27 százalék eho terheli. A versenyzők esetében pedig, akik a juttatást nyújtó kifizető által szervezett eseményen közreműködőként vesznek részt, fő szabályként a hivatali üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések [3. § 10-13. és 26. pont; 7. § (1) bekezdés g) és q) és r) pont; 70. § (1) bekezdés a) pont] alkalmazhatóak.

5. A verseny díjaira (tárgyjutalmakra) alkalmazható a szja-törvény 1. számú melléklet 8.18. alpontja, mely szerint adómentes az egyesülettől évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom (az értékpapír kivételével) értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg. Nagyobb érték esetén a meghaladó részre az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, vagy szóba jöhet a szja tv. 70. § (3) bekezdésének a) pontja alapján csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás), ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme. Ez utóbbi esetben a juttatás 1,19-szoros értékét 16 százalék szja és a 27 százalék eho terheli.