Szokásos piaci ár: mikor és kinek kell nyilvántartást készítenie?

Megosztás Tetszik

A naptári évvel azonos adóéves adózóknak messze van még az adóbevallás – és így a szokásospiaciár-nyilvántartás elkészítésének – határideje. Ha azonban szokásos piaci áron kívánnak szerződést kötni a kapcsolt felek, akkor már a szerződéskötéskor jó, ha elkészítik a nyilvántartást. Naptári évtől eltérő üzleti éves adózóknál pedig akár közeledhet a határidő. A cikk ehhez kíván segíteni.

A nyilvántartás-készítés alóli mentesség

A nyilvántartás készítési kötelezettséget a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 18. paragrafusának (5) bekezdése írja elő, a részleteket pedig a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. PM rendelet (PM rendelet) szabályozza.

A törvény és a PM-rendelet több kivételt fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy mikor nem kell nyilvántartást készíteni (tao-törvény 18. § (5) bekezdés, PM-rendelet 1. § (3) bekezdés. A nyilvántartás-készítés alóli mentesség bizonyos esetekben azt is jelenti, hogy az alkalmazott árat szokásos piaci árnak kell (lehet) tekinteni, és nem kell az adózás előtti eredményt módosítani. Ilyen eset, ha

a) a szerződést magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötötték;

b) az adózó az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő olyan adózó, amely a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződést, feltéve, hogy a kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot;

c) a szerződés az adózó által az állam vagy helyi önkormányzat részére, jogszabályban meghatározott kötelezettségen alapuló, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásról, juttatásról, eszköz térítés nélküli átadásáról (ideértve a beruházás átadását is) szól (például, ha a közcélú vízilétesítményeket ellenérték nélkül kell az állam részére átadni);

d) a szerződésben megfogalmazott ügylet, ügyletek szokásos piaci árát az állami adóhatóság határozatban megállapította; ekkor az adóhatósághoz benyújtott kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig nem kell nyilvántartást készíteni, amelyben a határozat érvényes (feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll);

e) a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelése esetén, feltéve, hogy az átterhelő a szolgáltatást, a termékértéket független féltől vette igénybe, szerezte be;

f) az ügylet ingyenes pénzeszközátadás, átvétel;

g) az ügylet a tőkepiacról szóló 2001. évi XX. törvény szerinti tőzsdei ügylet, ahol a tőzsdei ár a piaci ár;

h) a szerződés szerinti ügyletet meghatározott összegben rögzített hatósági áron vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazásával kötötték;

i) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és a nem belföldi illetőségű vagy gazdasági tevékenységet nem belföldi telephelyen végző kapcsolt vállalkozása közötti ügylet, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társaságiadó-alapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet,

j) 2017-től a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügylet esetében, ha a belföldi telephely ezen ügylete nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nem keletkeztet magyar társaságiadó-fizetési kötelezettséget.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az ármegállapítási módszereket, az ármeghatározáshoz figyelembe vehető adatokat, a speciális nyilvántartási szabályokat.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.