Rástartolt a NAV a transzferárazásra, erre kell nagyon figyelni

Megosztás Tetszik

Egyre gyakrabban zárulnak érdemi megállapítással az adóhatósági transzferár-vizsgálatok, amelyek száma érzékelhetően megnőtt az elmúlt évben – mutat rá legfrissebb összefoglalójában a Baker Tilly Hungária. A cikkben mutatjuk, mire kell fokozottan figyelniük a vállalkozásoknak.

Az adótanácsadó és könyvvizsgáló cég tapasztalatai szerint már egyszerű revízió alkalmával is előfordul, hogy a NAV részletesen áttekinti az adatbázisszűrést, a funkcionális elemzést, illetve a költségallokációk helyességét és jogosságát. Amennyiben azonban az adóhivatal dedikált transzferár-csoportja is részt vesz a vizsgálatban, akkor borítékolható a kapcsolódó dokumentáció minden részletre kiterjedő formai és tartalmi átvilágítása is.

Egyértelmű trend, hogy a NAV-ellenőrök egyre képzettebbek transzferártémában, hiszen a revizorok már olyan területeken is magabiztosan mozognak, amelyeket a korábbi években általában elkerültek, mert nem volt rálátásuk. Az ellenőrzések során már az is előfordult, hogy adott ügyben a nemzetközi bíróság döntésére hivatkozva tett érdemi megállapítást az adóhatóság.

A NAV transzferár-csoportja már képes minden részletre kiterjedő transzferár-ellenőrzést végrehajtani. Ebből az következik, hogy a gyakran mostohagyereknek tekintett transzferár-nyilvántartás elkészítésekor indokolt a fokozott gondosság – figyelmeztet Mindszenti Mónika partner, a Baker Tilly transzferár-divíziójának vezetője.

A transzferárazással kapcsolatos NAV-megállapítások gyakran a társasági adót, az iparűzési adót, illetve az áfát is érinthetik. Az adózó tehát további adóhatósági kutakodással, sőt akár egyéb szankciókkal is találkozhat.

A szakember szerint az ellenőrzéseken a NAV ellenőrei egyre gyakrabban vizsgálják az érdemi részleteket: megnézik a transzferáradatbázis-szűrések helyességét és frissességét, érdemben elemzik a tranzakciókhoz kapcsolódó összehasonlító és alátámasztó adatok meglétét és tartalmi megfelelőségét. Ugyancsak szívesen tanulmányozzák a menedzsment-szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségallokációk életszerűségét és dokumentáltságát.

A transzferár-nyilvántartás elkészítéséhez elengedhetetlen adatbázisszűrések vizsgálatakor fontos szempont, hogy azok mennyire naprakészek Taoasztalatok szerint a transzferár-nyilvántartások ellenőrzésekor az adóhatóság nem, vagy csak komoly fenntartásokkal fogadja el a három-négy évvel korábban – vagy még annál s régebben – készült összehasonlító adatokat tartalmazó adatbázisszűréseket.

Ugyancsak rendkívül fontos, hogy a tranzakciókat helyesen értelmezzük, és megfelelő összehasonlító adatokat adjunk meg a csoporton belüli ügylethez kapcsolódva, mert saját adataink is szembefordulhatnak velünk egy adóvizsgálat alatt – figyelmeztet Mindszenti Mónika. Előfordult, hogy egy társaság az összehasonlító elemzés készítésekor az adott tranzakciótípushoz köthető, viszonylag könnyen elérhető összehasonlító adatokat alkalmazott a nyilvántartásában.

Az adóhatóság elfogadta ezeket mint összehasonlító adatokat, de a tranzakció jellegét másként értelmezte. Ennek következtében – az adózó transzferár-nyilvántartásában bemutatott összehasonlító adatokat felhasználva – jelentős adóalap-korrekciót állapított meg. A NAV elfogadta a cég összehasonlító adatait, majd azokra hivatkozva kért korrekciót. Ezért nem elég pusztán hiteles forrásból adatot gyűjteni, meg is kell győződni arról, hogy az valóban alátámasztja-e azt, amihez felhasználjuk – hangsúlyozza a szakember.

Mindszenti Mónika szerint a tranzakciók életszerűsége is nagy szerepet kap a transzferár-vizsgálatokban, különösen a menedzsment-szolgáltatások ellenőrzésekor. Ezek jellemzően olyan – például jogi, IT-, értékesítés-támogatási – szolgáltatások, amelyeket minden tagvállalat használ, és az anyavállalat központi beszerzéssel vagy a saját erőforrásait felhasználva nyújt leányvállalatainak. A szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket központilag gyűjti, és az adott szolgáltatásokra leginkább jellemző allokációs kulcs alapján megosztja a tagvállalatok között.

Az adóhatóság mindig nagy figyelmet fordított a menedzsment-szolgáltatások ellenőrzésére, de mostanában a kapcsolódó allokációs kulcsok vizsgálata kiemelkedő szerephez juthat, sokszor nem elég a melléklet. Az allokációs kulcsról további információkat kérnek, elmennek akár egészen a hozzá fűződő számlák ellenőrzéséig is.

Ilyenkor az allokációs kulcs életszerűségét vizsgálják, és a vele összefüggő számításokat is megnézik, hogy számszakilag is rendben vannak-e. Például az allokált IT-költség következik-e a felhasználók számából, vagy például az értékesítés-támogatás allokációs rátája arányos-e az értékesítés nagyságrendjével.

Az is előfordult, hogy a NAV a menedzsment-szolgáltatás konkrét realizálását vizsgálta: teljesítési igazolással és dokumentumokkal – például repülőjegy, e-mailek, feljegyzések, stb. – alátámasztva kellett nevesíteni, hogy az anyavállalattól kapott szolgáltatások valóban megvalósultak-e. Ilyenkor nagy szerepe van az időtényezőnek: célszerű ezeket az adatokat a pénzügyi évben folyamatosan gyűjteni, de fontos, hogy a vizsgálat pillanatában már az adózónál legyen minden információ az anyavállalattól.

Nem szabad a vizsgálat időpontjában indítani ezt a folyamatot, mert több esetben hosszadalmas, cégcsoporton belüli adminisztrációt igényel, és sokszor az anyavállalat sem érti, hogy miért van szükség ilyen szintű információmegosztásra – ecseteli Mindszenti Mónika.

A szakember végezetül egy helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet: előfordul, hogy a leányvállalatra terhelt menedzsmentdíjak úgynevezett „shareholder activities”-hez, azaz a tulajdonos(ok) saját érdekében végzett tevékenységéhez kötődő költségeket is tartalmaznak. Ez a gyakorlat az OECD-irányelvek alapján nem helyénvaló, ezért a NAV is fokozottan ellenőrzi, hogy voltak-e esetleg olyan átterhelt költségek a menedzsmentdíjakban, amelyek nem a helyi leányvállalat, hanem a tulajdonos érdekében merültek fel.