Országos civilszervezet ingatlan-bérbeadás utáni társasági adója

Megosztás Tetszik

Országos érdekvédelmi szervezet saját tulajdonú ingatlanja általa nem használt részét bérbe adja, a bérbeadásból származó bevétel meghaladja az összes bevétel 15 százalékát. A vonatkozó jogszabályokból azt olvastam, hogy így társaságiadó-kötelezettsége keletkezik. Kérdésem: mi a társasági adó alapja: a teljes bevétel, vagy a kedvezményezett összeg feletti rész? A társaságiadó-alapot az általános szabályok szerinti adóalap-módosító tételekkel lehet-e módosítani (értékcsökkenés, rezsiköltség stb.)? Mi az iparűzésiadó-alap? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

A választ azzal a feltételezéssel adom, hogy a kérdésében szereplő szervezet egyesületi formában működő civil szervezet.

A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2. § 11/c) pontja szerint a civil szervezetnél nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása. A Tao-törvény 9. §-a alapján azonban a bérbeadás után felmerülhet társaságiad-kötelezettség.

A Tao-törvény 9. § (1) bekezdése szerint a civil szervezet adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a (2)–(5) bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)–(9) bekezdés rendelkezéseire. A Tao-törvény 9. § (1a) bekezdése szerint e szervezeteknél a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a Civil tv. szerinti gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy nem minősül vállalkozási tevékenységnek a Civil tv. szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő – alapcél szerinti (közhasznú) – tevékenység. Az adóalap részét képező adózás előtti eredmény megállapításakor tehát nem kell figyelembe venni a bérbeadásból származó eredményt. Ugyanakkor ezt az adózás előtti eredményt több tétellel módosítani kell. Ezek között több módosító tétel az ingatlan megszerzésével, használatával kapcsolatos a következők szerint.

• a Tao-törvény 9. § (2) bekezdés f) pont szerint csökkenti az adózás előtti eredményt az ingatlanhoz kapcsolódóan a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg (Tao-törvény szerinti értékcsökkenési leírás), továbbá az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeg;

• a Tao-törvény 9. § (3) bekezdés c) pont szerint növeli az adóalapot az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg, adott esetben a bérleti díj;

• a Tao-törvény 9. § (3) bekezdés d) pont szerint növeli az adózás előtti eredményt az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg (Szt. szerinti értékcsökkenés).

E módosításokat akkor is figyelembe kell venni, ha az egyesületnek az adóévben nincs gazdasági-vállalkozási tevékenysége.

E módosításokkal a kiindulásként figyelembe vett adózás előtti eredmény (vagy a nulla érték) módosul az ingatlan használat eredményével.

Az előzőek mellett természetesen figyelembe kell venni a Tao-törvény 9. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak közül azokat, amelyek felmerülnek az egyesületnél.

Az így meghatározott adóalap után kell az adót megállapítani, ha az országos egyesület nem minősül országos érdekképviseleti szervezetnek. Ez esetben nem kell az adót megfizetni az egyesületnek a Tao-törvény 20. § (1) bekezdés a pontja szerint, ha a vállalkozási tevékenységből származó, a 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeggel növelt bevétele (a bérbeadásból elért bevétel) legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát.

Ha az országos egyesület országos érdekképviseleti szervezetnek minősül a Tao-törvény 4. § 28/a) pontja szerint, azaz, ha a szervezet az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett egyesületek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző vármegyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van. Ez esetben a Tao-törvény 9. § (8) bekezdése szerint az adó alapjául szolgáló módosított adóalapot a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ezt pedig a levezetett adóalap arányos részét jelenti. Az arányt a Tao-törvény 9. § (7) bekezdése szerint a következők szerint kell meghatározni.

Az összes bevétel 15 százaléka kedvezményezett bevételnek minősül. Az arány pedig a kedvezményezett bevételi mértéket meghaladóan elért vállalkozási tevékenységből és Tao-törvény 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységből elért bevétel együtt osztva a vállalkozási tevékenységből származó és a Tao 9. § (3) bekezdés c) pontja szerinti összeg együtt összegével (két tizedesjegy pontossággal). Például, ha más vállalkozási tevékenységet nem végez az egyesület és a bérbeadásból származó bevétele 40 millió forint, az összes bevétele szintén 40 millió forint. Az össze bevétel 15 százaléka 6 millió forint, így az arány (40-6) : 40 = 0,85. Ha a kiszámított adóalap 8 millió forint, akkor az adót 8 x 0,85 =6,8 millió után kell megfizetni. Az adó pedig ez esetben 6.8 x 0,09 = 0,612 millió, azaz 612 ezer forint.

Az iparűzési adó alapja a vállalkozási tevékenységből származó, a Htv. 52. § 22/a) pont szerinti nettó árbevétel, azzal, hogy az alapítvány, egyesület esetében a nettó árbevételbe tartozik az ingatlan használatának átengedésére tekintettel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg is (így adott esetben a bérleti díj is). Ha tehát vállalkozási tevékenységet nem folytat az egyesület, akkor a bérleti díjbevétel lesz az iparűzési adó alapja.