hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Műemléki ingatlanok adóalap-kedvezménye, II. rész. Vásárlás, önellenőrzés

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

Cikksorozatunk második részében a műemléki ingatlannal, a nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlannal, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlannal (a továbbiakban együtt: műemléki ingatlan) kapcsolatos beruházás, karbantartás, felújítás adóalap-kedvezményének gyakorlati alkalmazása során felmerülő egyes kérdéseket válaszolunk meg: vásárlás mint beruházás, több ütemű beruházás, önellenőrzés.

Műemléki ingatlan vásárlása mint beruházás 

A társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés ty) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a műemléki ingatlant érintő kulturális örökségvédelmi célú, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerinti beruházás, felújítás bekerülési értékének kétszerese az ingatlant nyilvántartó adózónál, a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az adózó döntése szerinti részletekben.

Kérdésként merülhet fel, hogy az a körülmény, mely szerint egy adózó műemléki ingatlant vásárol, megalapozza-e az említett adóalap-kedvezmény alkalmazhatóságát. Vagyis önmagában a műemléki ingatlan beszerzése „műemléki ingatlant érintő kulturális örökségvédelmi célú” beruházásnak minősül-e, tehát az ingatlan-adásvételi szerződés alapján önmagában bizonyítottnak tekinthető-e a kulturális örökségvédelmi célú beszerzés.

A joggyakorlat jelenlegi álláspontja szerint, amennyiben műemléki ingatlant (illetve a Tao tv-ben felsorolt egyéb nevesített ingatlantípusokat) érintő beruházásról van szó, akkor önmagában az ilyen tárgyi eszköz beszerzése, megvásárlása is megalapozza a társasági adóalap-csökkentő tétel érvényesíthetőségét.

Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy ezen jogértelmezés nem jelenti azt, hogy a Tao. tv. 7. § (26) bekezdésében nevesített igazolás beszerzése mellőzhető lenne, tekintettel az hivatkozott szabály kógens jellegére. Az adózónak tehát a beruházás kapcsán a korrekciós tétel alkalmazhatóságához minden esetben be kell szereznie az örökségvédelmi hivatal által kiállított igazolást. Ha az illetékes örökségvédelmi hivatal az említett igazolást valamilyen okból nem állítja ki – mert például nem látja bizonyítottnak az örökségvédelmi célt –, a műemléki ingatlan-beruházáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentés nem alkalmazható. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megismerheti a műemléki adóalap-kedvezmény több ütemben megvalósított beruházásra, illetve önellenőrzésre vonatkozó előírásait!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Cikksorozatunk első részét itt olvashatja el!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink