Műemléki ingatlanok adóalap-kedvezménye, III. rész. Örökségvédelmi igazolás, értékesítés

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunk utolsó részében folytatjuk a műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó beruházás, karbantartás, felújítás adóalap-kedvezményével kapcsolatos jogértelmezési kérdések tisztázását – az esetleges szankciókkal. Előfordulhat ugyanis, hogy késik az örökségvédelmi hatóság igazolása, és az is megtörténhet, hogy az társasági adózási kedvezmény érvényesítését követően kikerül az adózó könyveiből a műemléki ingatlan.

Mi a helyzet abban az esetben, ha a beruházás az adóévben befejeződik, de az örökségvédelmi hatóság igazolása csak az ezt követő évben érkezik meg? 

Az adózó a beruházást 2019-ben befejezi, azonban az örökségvédelmi hivatal igazolását csak 2020-ban kapja meg. Különbséget kell tenni aszerint, hogy az adózó az örökségvédelmi hivatal által kibocsátott igazolást 2020-ban a 2019. évre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásának határidejéig – 2020. május 31. – megkapja-e, vagy csak ezt követően, például 2020 nyarán.

Ha a 2019-ben befejezett beruházás kapcsán a 2019. adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor rendelkezésre áll a szükséges hatósági igazolás, annak birtokában az adózó legkorábban 2019-ben, illetve az azt követő öt adóévben (2020–2024) csökkentheti az adózás előtti eredményét.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy az örökségvédelmi hivatal igazolásának időpontja hogyan befolyásolja a kedvezmény érvényesítését, továbbá arról is szó lesz, hogy a műemlék ingatlan nyilvántartásból való kikerülése jár-e valamilyen szankcióval!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Cikksorozatunk előző részét itt olvashatja el!