Mit számolhat el a cég és mit nem?

Megosztás Tetszik

Hol találok hiteles iránymutatást arra, hogy mit számolhatok el? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Szerintem egy rettenetes állapot, hogy a törvény szerint az számolható el például egy kft.-ben, amiről én tudom bizonyítani, hogy a tevékenységhez kell. És mit jelent az, hogy bizonyítani? Szerintem igen, az ellenőr szerint nem. Példa: a cég által bérelt/tulajdonolt udvar kertészszámláját elszámolhatom, de ha ezt nem akarom fizetni és veszek egy fűnyíró traktort és én csinálom, akkor abba beleköthet az ellenőr, hogy a cég tevékenységében ez nincs benne. De a kertész ugyanezt csinálja, ad egy számlát, a végeredmény ugyanaz, a fű le van vágva. Elolvastam ezt: [LINK]. Azt még értem, hogy a magánrezsi nehezen értelmezhető céges számlának (gondolom az a tiszta, hogy vegye bérbe a tulajdonostól), de ha én bérelek egy irodát, akkor az abban elvégzett felújításokat nem számolhatom el a cégben? (A válaszban mindenre az volt a válasz – ahogy én értelmeztem –, hogy sehogy.) Ez így egy faramuci állapot, vagy én értelmezem teljesen rosszul. Ha az ügyfeleim hozzám jönnek, akkor fognak rendelni, ha az irodám egy tiszta, rendezett, modern valami. Ez pénzbe kerül. Ez a tevékenység része, ezek nélkül nem bíznak rám egy több milliós, több tízmilliós munkát.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdés, amit feszeget, számos, adóhatóság-adóalany közötti vita forrása. Sajnos nincs rá törvényileg egzakt válasz. A törvények inkább csak azon elemeket emlegetik, amelyek biztosan nem a vállalkozás érdekében merülnek fel, azaz amelyekkel meg kell növelni az adózás előtti eredményt (egyszerűbben szólva: nem számolhatók el költségként).

„Azok a költségek növelik az adózás előtti eredményt, amelyek nem állnak összefüggésben a gazdasági társaság vállalkozási, illetve bevételszerző tevékenységével" [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 8. §, 1992. évi LXXIV. törvény 33. §, 2003. évi XCII. törvény 1. §].

A Tao tv. 3. számú melléklet A) pont) példálódzó jelleggel felsorolja a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségeket és ráfordításokat. 

Ami a konkrét kérdést illeti, idegen ingatlanon végzett beruházást természetesen el lehet számolni, ha és amennyiben az irodát valóban bérli, s az nem az a lakás, ahol amúgy a "bérlő" életvitelszerűen lakik. (Azt a vitát a NAV-val, hogy csak egy részét használja irodának és arra milyen mutatók alapján osztja fel a költségeket, senkinek nem ajánlom, de persze meg lehet kísérelni.)

A javaslatom az, hogy a fűnyíró elv (hogy stílusos legyek) az legyen, hogy azon eszköz, költség, amit el akarunk számolni, az csak és kizárólag a cég bérelt vagy saját tulajdonú helyén merüljön fel és azt ne lehessen véletlenül sem magáncélra használni. Ennek nem felel meg a fűnyíró, mert az elvihető a magánházamhoz is, de megfelelhet a bérelt ingatlanon történő felújtítás.