Fontos változások az osztalékelőleg és az osztalék elszámolásában

Megosztás Tetszik

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével ismét változott az osztalékelőlegről történő döntés és fizetés feltétele. A cikk körüljárja, hogy melyek az osztalékelőleg fizetésének feltételei, a számviteli elszámolás szabályai magánszemély, vállalkozás részére történő fizetés esetén, illetve hogyan alakulnak a felmerülő közterhek. Melyek az osztalékká váló előleg, illetve az osztalékká nem váló előleg adójogi kezelésének szempontjai; a nem jogszerű kifizetések rendezésének lehetőségei?

Az osztalékelőleg

Osztalékelőlegről az új Ptk. kft. és rt. vonatkozásban rendelkezik (3:186-187. §; 3:263. §). E szerint a taggyűlés, a közgyűlés – az ügyvezető, részvénytársaságnál az igazgatóság javaslatára, felügyelő bizottság működése esetén a bizottság jóváhagyásával – két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat. A döntés feltétele minden esetben közbenső mérleg készítése (megszűnt a mérlegfordulónapot követő hat hónapon belül a beszámoló alapján történő osztalékelőleg fizetés lehetősége), és ennek alapján annak megállapítása, hogy

a) a társaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel;
b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és
c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke, alaptőke összege alá.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mit változtatott az új Ptk. a Gt.-hez képest!