Megőrültek a magyar vállalkozások? Milliárdokat hagynak az államnál

Megosztás Tetszik

Súlyos milliárdokra is rúghat az az összeg, amit a magyar vállalkozások az államnál hagynak, mert nem veszik igénybe a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységük után járó adókedvezményeket.

Bár az Európai Bizottság legfrissebb jelentése szerint a magyar k+f ösztönző rendszer európai összehasonlításban is versenyképes, sok hazai cégvezető nincs tisztában azzal, hogy egyes tevékenységük után adókedvezményeket vehetnek igénybe. Más vállalkozásoknál a kedvezmény igénybevételéhez szükséges adminisztrációtól, vagy az adminisztrációs hibák miatt kiszabható szankcióktól tartanak.

Magyarországon éves szinten mintegy 30 milliárd forintnyi adókedvezményt vesznek igénybe a vállalkozások a kutatás-fejlesztési tevékenységük után. Ez az összeg jóval magasabb is lehetne, ha a cégek tudatosabban alkalmaznák a kedvezményeket. A gyakorlatban azonban főként a nagyvállalatok – azok között is elsősorban a gyógyszer- és autóipari cégek – használják ki ezt a lehetőséget. Kisebb cégeknél viszont sok esetben nehézséget okoz annak beazonosítása, hogy mely tevékenységek jogosíthatnak k+f kedvezményekre – magyarázza Varga Erzsébet, a Ryan amerikai adótanácsadó cég szakértője.

Pedig a magyar jogszabályok kedvező környezetet teremtenek a k+f tevékenységnek, amit az Európai Bizottság közelmúltban közzétett, 33 ország kutatás-fejlesztési adókedvezményeit összehasonlító elemzése is alátámaszt. A gazdasági növekedésben is kulcsszerepet játszó k+f tevékenység után Németország és Észtország kivételével valamennyi tagállam, így hazánk is biztosít adóelőnyöket.

Az összehasonlítás szerint a leghatékonyabb kedvezményeket Franciaország, Norvégia és Dánia kínálja, de a szellemi tulajdon támogatása terén – amelyet csupán a vizsgált államok egyharmada biztosít – hazánk is kedvező helyen szerepel.

Bár Magyarországon számos kis- és középvállalkozás is végez olyan tevékenységet, ami a jogszabály alapján kutatás-fejlesztésnek minősülne, sokszor ezzel nincsenek tisztában. Gyakori példa, hogy szoftverfejlesztő cégek sem veszik igénybe a kedvezményt. Megfelelő dokumentációval alátámasztva pedig nemcsak ezek a vállalkozások számolhatnák el a fejlesztő munkájukat, hanem azok is, amelyek egy új számítógépes rendszert adaptálnak saját környezetükben.

A vállalkozások bizonyos feladataikat teljesen hétköznapinak értékelnek, így fel sem merül, hogy azok után jelentős k+f kedvezményeket vehetnének igénybe. Az is előfordul azonban, hogy tartanak a k+f tevékenység alátámasztásához szükséges adminisztratív kötelezettségektől, és attól, hogy az esetleges hibák miatt komoly szankciókkal kell szembenézniük.

Ezért is célszerű ehhez szakértő segítségét igénybe venni, és feltárni azokat a tevékenységeket és a szükséges adminisztrációs teendőket, amelyek révén komoly adómegtakarítást érhetnek el. Ezt még akkor sem késő megtenni, ha az adott tevékenységük már lezárult, mivel bizonyos feltételek mellett visszamenőleg is érvényesíthetik az őket jogosan megillető kedvezményt – hívja fel a figyelmet Varga Erzsébet.

Magyarországon a k+f tevékenység után többféle kedvezmény érvényesíthető. A társaságiadó-alanyok azon túl, hogy költségként számolhatják el a vállalkozás érdekében felmerült kutatás-fejlesztési költségeket is, adóalapjukat tovább csökkenthetik a saját tevékenységi körben végzett k+f közvetlen költségeivel – így kétszeres kedvezményt tudnak érvényesíteni. Ha a vállalkozás a kutatás-fejlesztést bizonyos kutatóhelyekkel (például felsőoktatási intézménnyel, MTA-val, vagy azok kutatóintézeteivel) együttműködésben végzi, háromszoros kedvezményt vehet igénybe.

A k+f tevékenység közvetlen költségei ráadásul a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját is csökkenthetik. A kutatás-fejlesztés eredményeként létrejött szellemi termékek pedig kiemelt kedvezményt kapnak: az ezekből származó jogdíjbevételnek csak 50 százaléka képezi a társasági adó alapját.