Még vonzóbb lett a tételes kisadózás

Megosztás Tetszik

A tételes kisadózással kapcsolatosan több kisebb előremutató változtatás történt. Így a kisadózótól befogadott számla költségelszámolása, a keresőképtelenség, az iparűzési adó és az adminisztráció egyszerűsítés kérdésében. A jogalkotó megpróbálta megoldani a munkaviszony vállalkozási jogviszonyba kiszervezésének kérdését is, de véleményem szerint Alaptörvény-ellenes megfogalmazás került a törvényjavaslatba azáltal, hogy a szerződő félnek kell bizonyítania, hogy nem színlelt a szerződése. Ez lehetőséget ad az Alkotmánybíróság által számtalanszor kifogásolt adóhatósági önkényes jogértelmezésre.

A kormány az első változathoz képest jelentős változtatásokat hajtott végre a munkahelyvédelmi akciótervet megalapozó törvényjavaslatokon. Én most a kisadózók tételes adójával kapcsolatos módosításokkal kívánok részletesebben foglalkozni. Emlékeztetőül: a tételes adó mértéke főállású kisadózónál évi 6 millió forint árbevételig havonta 50 ezer forint, mellékállás esetén 25 ezer forint. A 6 millió forint felett a feletti részre 40 százalékos adókulccsal kell számított adót kell fizetni a tételes adón felül.

Az első gyors kommentárok a módosító javaslatok indoklását idézték. Azóta felkerült a parlament honlapjára a kormány által támogatott módosítások listája. Eszerint nem pontosan igaz, hogy a kisadózó által kibocsátott számla mégis elszámolható költségként. Ez a rész nem lesz törölve, hanem módosításra kerül. Eszerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adóévben elszámolt költség, ráfordítás öt százalékát meghaladó összegéből az a költség, ráfordítás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében merül fel. Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás nagyon sok kisadózótól fogad be számlát, akkor csak a költségei 5 százalékáig számolhatja el a számlákat vállalkozás érdekében felmerült költségnek. Ez egy fontos módosítás ahhoz a döntéshez, hogy válasszuk-e 2013-tól a tételes kisadózást. A döntés megkönnyítéséhez egyelőre nem foglalkozom a tételes kisadózás alá bejelentkezéssel, végrehajtásával, hanem a választásához segítek információval szolgálni.

Egyszerűsödik az adminisztráció. A bevételi nyilvántartásban nem kell feltüntetni a vevő nevét, címét, mert azt a számla úgyis tartalmazza. A kiállított számlán elég feltüntetni azt, hogy „Kisadózó”. Nem kell az eredetileg javasolt „vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla" hosszú szöveget ráírni a számlára. Egy rosszul sikerült „egyszerűsítés”: a bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. Az eredeti javaslatban 8 év szerepelt. A helyes szám a „6” lenne, mert így a bizonylat megőrzési ideje egy évvel rövidebb lett az elévülési időnél. A bizonylat kiállításának évét követi általában a bevallás éve. Az elévülési 5 évet a bevallás évének utolsó napjától és nem a bizonylat kiállítástól kell számítani.