hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Még egyszer az ellenőrzött külföldi társaságokról

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

A cikk az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának, és ehhez kapcsolódóan az adóalapot módosító tételek egy részének változását, illetve a változatlanul maradó korrekciós tételek tartalmát – a fogalomváltozás miatt – érintően felmerülő kérdésekre keres választ.

2017-től (pontosabban 2017. január 18-ától) alapvetően megváltozik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma. Míg eddig – a fizetett adó mértéke mellett – a belföldi illetőségű magánszemély tulajdonos, illetve többségében belföldről származó jövedelem határozta meg, hogy egy külföldi illetőségű társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül vagy nem, addig ezentúl – leegyszerűsítve – a belföldi illetőségű társaságiadó-alany (adózó) külföldi társaságban meglévő befolyása a meghatározó. Az új definíció egyben a társaságiadó-alapot módosító tételek – részbeni – módosításával is jár. Az új előírásokat – az adózó választása alapján – már a 2016. adóévi adókötelezettségnél is lehet alkalmazni.

MELY ADÓZÓKNAK CÉLSZERŰ AZ ÚJ SZABÁLYOK 2016. ADÓÉVBEN TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSA?

1. A 2016-os előírások alapján ellenőrzött külföldi társaságnak (EKT) minősülő társaságban legalább 25 százalék részesedéssel rendelkező adózónak, ha a külföldi az új előírás szerint nem ellenőrzött külföldi társaság

Az ilyen adózónak célszerű az új előírásokat választani, különösen, ha a módosító tételeket megalapozó gazdasági események fennállnak.  Ebben az esetben ugyanis

Nem kell növelnie az adózás előtti eredményt

  • az EKT adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív eredménynek a felosztott osztalékkal csökkentett összegéből azzal a résszel, amely az adózó adóéve utolsó napján az EKT-ban fennálló közvetlen részesedésére jut,
  • az EKT-ban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztéssel, árfolyamveszteséggel, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt vesztséggel, árfolyamveszteséggel,
  • az EKT részére megállapított osztalék elengedése miatt fennálló követelésre tekintettel elszámolt ráfordítással, akkor sem, ha a felek között kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn.

    Olvassa tovább cikkünket, amelyből megtudja, kinek érdemes még az új szabályokat már a 2016-os adóévre alkalmazni, továbbá melyek az adóalap-módosító tételek!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink