Egy jelentős társasági adókedvezmény szűnik meg januártól

Megosztás Tetszik

A kutatás-fejlesztési kedvezmény több mint 17 éves múltra tekint vissza Magyarországon: bevezetésekor még csökkenteni lehetett a cég adózás előtti eredményét, a tavalyi év óta a helyi iparűzési adó alapja is lefaragható az ilyen címen elszámolt költséggel. 2012-től azonban jó néhány kedvezőtlen változással kell számolniuk az innovatív cégeknek.

2010. január 1-jétől továbbá a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény is lehetővé teszi a helyi iparűzési adó alapjának csökkentését az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés az adott adóévben elszámolt közvetlen költségével, tovább ösztönözve az adózókat K+F tevékenységek folytatására. A fentebb ismertetett szabályozásnak köszönhetően Magyarországon a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó adójogi környezet mind Európában, mind pedig világszinten is kiemelkedően kedvezővé vált, amit összehasonlító tanulmányok is megerősítettek.

A GDP arányos K+F költés a 2004-ben kimutatott 0,89 százalékról 2011-re 1,15 százalékra nőtt, ami azonban még messze el van maradva az európai uniós átlagtól (közel 2 százalék), illetve a Magyarország számára 2020-ra előírt célkitűzéstől (1,8 százalék), azonban jelez egyfajta pozitív irányt, ami Magyarországon az elmúlt években végbement.

Adóhatósági vizsgálatok tapasztalatai alapján azonban meg kell említenünk azt a kevésbé szerencsés következményét az ugyan kedvező, de nem egyértelmű jogszabályi környezetnek, hogy – elsősorban az innovációs járulék felhasználása kapcsán – több adóhatósági megállapítás is történt. A kutatás-fejlesztési tevékenységek megítélésére, illetve minősítésére vonatkozó megfelelő szabályozás és iránymutatás hiányában ugyanis az adózók számára sok esetben nehézségekbe ütközött az egyes tevékenységek K+F voltának eldöntése. Az adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján több esetben fordult elő, hogy sokan már egyébként is elérhető tanulmányok kapcsán csökkentették az innovációs járulék fizetési kötelezettségeiket.  Ezt a kedvezőtlen irányt próbálták megváltoztatni, hogy 2011-től néhány ponton szövegváltozást vezettek be az innovációs járulék törvényben, a fő problémát, azaz a tevékenységek K+F megítélése körüli bizonytalanságokat azonban nem sikerült orvosolni.

Mindezek hatására 2011-ben egy szélesebb körű konzultáció kezdődött a K+F rendszerének szakmai átalakításáról. A 2012-re elfogadott törvényben néhány  jelentős visszalépés mellett akad néhány pozitívum is a jelenlegi szabályozási környezethez képest.

Kattintson és tudjon meg mindent a megújult Adózóna új szolgáltatásairól!