Kúriai döntés: súlyos bírság alól mentesült a Ryanair légitársaság

Megosztás Tetszik

A Kúria 2024. január 23-án felülvizsgálati eljárás keretében döntött a Ryanair légitársaság és a Budapest Főváros Kormányhivatala mint fogyasztóvédelmi hatóság közötti perben.

A fogyasztóvédelmi hatóság a légitársasággal szemben 300 millió forint bírságot szabott ki, a bírságon kívül kötelezte a felperest, hogy a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatásai során – különös tekintettel a jegyáremelés indokairól szóló tájékoztatásra – tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, továbbá, hogy az eljárás során észlelt fenti félrevezető tájékoztatás megszüntetése érdekében tett intézkedéséről az alperest a határozat véglegesség válását követő 15 napon belül értesítse.

A felperes az alperes határozata ellen bírósághoz fordult. A keresete alapján eljárt Fővárosi Törvényszék a 105.K.703.078/2022/26. számú ítéletében az alperes határozatát megsemmisítette. A bíróság megállapította, hogy téves volt az alperesnek a határozat alapját képező azon jogi álláspontja, hogy nem a felperes, hanem a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet minősül az adó alanyának. Ebből kifolyólag téves volt a kereskedelmi gyakorlatot abból az okból megtévesztőnek minősíteni, hogy a felperes az e-mail útján küldött tájékoztatásában azt a látszatot keltette, mintha az extraprofit adóról szóló kormányrendelet alapján ő lenne az adó alanya, hiszen valóban ő ennek az adónak az alanya, a hozzájárulást ténylegesen neki kell megfizetnie. Az elsőfokú bíróság álláspontjának alátámasztására az Alkotmánybíróság – felperes ügyében hozott – 3214/2023. (V.5.) AB végzésére (AB végzés) is hivatkozott, amely egyértelműen kimondta, hogy a felperes az adó alanya, nem pedig a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet. A bíróság megállapította továbbá, hogy az alperes határozata az ÁSZF joghatását érintette, ezáltal az alperes túlterjeszkedett hatáskörén.

Az ügyben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, majd a benyújtásra nyitva álló határidőn túl észrevételeket tett a felperes jogi képviseletével összefüggésben. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kifogásolta, hogy az alkotmánybírósági végzést nem volt ideje tanulmányozni, azzal kapcsolatos jognyilatkozatot nem tudott tenni, a bíróság ennek – és ez irányú kérelme – ellenére nem halasztotta el a tárgyalást. Az ügy érdemét tekintve jogszabálysértőnek és hiányosnak minősítette az ítéletnek az extraprofit adó adóalanyiságra vonatkozó megállapításait. Vitatta az ÁSZF értelmezésével összefüggésben az ítéletnek a hatáskör túllépését megállapító indokolását is.

A Kúria ítéletében megállapította, hogy az alperes felülvizsgálati kérelme megalapozatlan. A Kúria elsőként utalt arra, hogy az alperesnek a felperesi képviselő jogi képviselet igazoltságának hiányával kapcsolatos észrevételei – a határidő meg nem tartottság okán – hatálytalan jognyilatkozatok. A Kúria egyébiránt hivatalból vizsgálta és megállapította, hogy a felperes jogi képviselete az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban igazolt volt. A Kúria megállapította továbbá, hogy az AB végzés kihirdetése és az elsőfokú tárgyalás között 20 nap telt el, ez elegendő idő arra, hogy az alperes az AB végzést megismerhesse. A Kúria – az alperes ez irányú kérése ellenében – nem látott lehetőséget az AB végzéstől való eltérésre, az Alkotmánybírósággal összhangban megállapította, hogy a felperes az adó alanya és nem pedig – ahogy az alperes állítja – a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet. A kormányrendelet vonatkozó fejezetének is az a címe, hogy „A légitársaságok hozzájárulása”. Mivel a felperes (mint adóalany) az ÁSZF szerint járt el, ezért nem valósult meg a fogyasztók megtévesztése sem.

A Kúria végül utalt arra, hogy eljárásának nem volt tárgya az ÁSZF azon rendelkezése jogszerűségének vizsgálata, amely alapján a légitársaság az adót az utasokra áthárította.