Kkv-besorolás helyes megállapítása

dr. Juhász Péter jogász, adószakértő, HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

2020.03.05., 06:15 Frissítve: 2020.03.04., 15:38

Tetszik

Azon adóalanyoknál, melyek egy cégcsoport tagjai, az egyes adókötelezettségek (például a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti transzferárnyilvántartás-készítési vagy innovációsjárulék-fizetési kötelezettség stb.) kapcsán, vagy egyes támogatások, adókedvezmények (például fejlesztési adókedvezmény, kkv beruházási adóalap-csökkentő tétel stb.) érvényesíthetőségének vizsgálatakor kiemelt jelentősége van a kkv-besorolás helyes megállapításának. Ilyenkor fokozott nehézséget jelent a kapcsolódó, illetve partnervállalkozások körének meghatározása.

A kapcsolódó vállalkozások fogalmi meghatározásánál a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv tv.) 4. § (3)–(6) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni. Ezen szabályanyagon belül sok esetben különös nehézséget okoz azon jogszabályi rendelkezés [Kkv tv. a 4. § (5) bekezdés] helyes alkalmazása, mely szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással. E rendelkezés alapján ugyanis a magánszemély tagokból álló cégek között is fennállhat kapcsolódó vállalkozási viszony.

A Kkv tv. a 4. § (5) bekezdésének további értelmezését nem tartalmazza, de feltételezhetjük, hogy a kkv-k definiálásának jogalkotói célja azon vállalkozások beazonosítása volt, amelyek a méretükből fakadóan gazdasági hátrányt szenvednek.

A HVG Adó 2020 különszámában szakértői kommentárokkal, példákkal és törvényekkel segítjük az eligazodást a többször módosított adózási jogszabályokban.

A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás – melynek való megfelelést szolgálja a magyar jogrendszerben a Kkv tv. – preambulumának (9) bekezdése alapján a kkv kategória alól ki kell venni azon vállalkozásokat, melyek gazdasági ereje ténylegesen – más vállalkozásokhoz fűződő viszonyukra tekintettel – meghaladja egy kkv-ét.

Mindezek fényében, amennyiben két vállalkozás között létrejött gazdasági és jogi kapcsolatok elemzéséből az következik, hogy a közösen fellépő természetes személyek egy csoportján keresztül gazdasági egységnek minősülnek, akkor azokat – függetlenül attól, hogy formálisan nem áll fenn köztük a Kkv tv. 4. § (3)–(4) bekezdései szerinti viszony –, kapcsolódó vállalkozásoknak lehet tekinteni. Közösen fellépő természetes személyek azok, akik együttműködnek annak érdekében, hogy befolyásolják az érintett vállalkozások kereskedelmi döntéseit, ami által kizárt, hogy őket egymástól gazdaságilag függetlennek lehessen minősíteni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen jellegű kapcsolatnak kell lennie az érintett magánszemélyek között ahhoz, hogy „közösen fellépőknek” minősüljenek és ezáltal az általuk tulajdonolt cégek egymás kapcsolódó vállalkozásai legyenek!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.