Kkv-besorolás: ezen is múlhat az adóalap- és az adókedvezmény

Megosztás Tetszik

Több kérdés is felmerül a kkv-besorolással kapcsolatban, részben az innovációs járulék alóli mentességgel, részben a külföldi kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételével összefüggésben.

A vállalkozás besorolásának jelentősége van a támogatások és adóalap- és adókedvezmények érvényesítése és az innovációs járulék kötelezettség szempontjából. Ennek tükrében áttekintjük a főbb előírásokat – kitérve a felvetett kérdésekre. 

A besorolás főbb szabályai

A vállalkozási méretet a beszámoló (egyedi vagy konszolidált) adatai alapján, a foglalkoztatottak átlagos állomnyi létszáma, valamint a pénzügyi mutatók (nettó árbevétel, mérlegfőösszeg) értékét figyelembe véve kell évente meghatározni.

A vállalkozás egyedi beszámolójának adatai határozzák meg a méretet, ha nincs a vállalkozásnak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (kkv-törvény) szerint kapcsolódó vagy partner vállalkozása. 

Ha a vállalkozásnak partner vállalkozása van akkor – ha annak adatait tartalmazza egy olyan konszolidált beszámoló, amelyben megjelennek a vállalkozás adatai is – a konszolidált beszámolót figyelembe véve kell a méretet meghatározni. Ha az olyan konszolidált beszámoló, amelyben megjelennek a vállalkozás adatai (vagy csak mentesítés miatt nem jelennek meg), nem tartalmazza valamely partner vállalkozás adatait, akkor a köztük fennálló közvetlen vagy közvetett kapcsolat alapján – a részesedés vagy a szavazati jog arányában – kell a partner vállalkozás adatait a vállalkozás adataihoz, vagy a vállalkozás adatait is tartalmazó konszolidált beszámoló adataihoz hozzáadni.

Ha a vállalkozásnak kapcsolódó vállalkozása van, akkor – ha annak adatait tartalmazza egy olyan konszolidált beszámoló, amelyben megjelennek a vállalkozás adatai is – a konszolidált beszámolót figyelembe véve kell a méretet meghatározni. Ha az olyan konszolidált beszámoló, amelyben megjelennek a vállalkozás adatai (vagy csak mentesítés miatt nem jelennek meg) nem tartalmazza valamely kapcsolódó vállalkozás adatát, akkor a köztük fennálló közvetlen vagy közvetett kapcsolat alapján a vállalkozás adataihoz, vagy a vállalkozás adatait is tartalmazó konszolidált beszámoló adataihoz hozzá kell adni a kapcsolódó vállalkozás egyedi beszámolójában szereplő adatokat. 

Fontos azonban, hogy a vállalkozás besorolása csak azt követően változik, ha két egymást követő beszámoló (konszolidált beszámoló) adatai alapján az utolsó besoroláshoz viszonyítva mind a két beszámolóban meghaladják az értékek vagy mindkettőben elmaradnak a besorolásnál figyelembe vett adatokhoz képest – ezt nevezik kétéves szabálynak. Például, ha kisvállalkozás a vállalkozás besorolása 2016. január 1-jén, majd adatai alapján 2017. január 1-jén közepes, 2018. január 1-jén közepes vagy nagyvállalkozás, akkor – mivel két beszámolóban túllépték az adatok a besorolásnál figyelembe vett adatokat, ezért változik a minősítés a 2018. január 1-jei állapotra. Ha azonban a vállalkozás besorolása 2017. január 1-jén kisvállalkozás, 2018. január 1-jén közepes vagy nagyvállalkozás, akkor – mivel két beszámolóban nem haladták meg az adatok a besorolásnál figyelembe vett értéket, és nem is maradtak el attól mind a két beszámolóban, ezért nem változik a minősítés a 2018. január 1-jén is marad a vállalkozás közepes vállalkozás.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan kell figyelembe venni a berosorolásnál a partner és a kapcsolódó vállalkozást, illetve a külföldi illetőségű vállalkozást!