Kétszer is gondoljuk meg, melyik országban legyen cégünk telephelye

Megosztás Tetszik

A telephely-fióktelep témában megrendezett VI. nemzetközi adókonferencia keretében szó volt a belföldi és külföldi telephely alapításával, működtetésével, megszüntetésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekről valamennyi érintett adónem szempontjából. Melyek a legfontosabb nemzetközi szabályok?

Cikkünk előző részében áttekintettük, hogy kiknek és miért lehet fontos a telephely megállapítása, folytatásként – ígéretünkhöz hűen – röviden ismertetjük a fontosabb vonatkozó hazai és külföldi szabályozást.

Valamennyi telephellyel és fiókteleppel kapcsolatos határon átnyúló tranzakció alfája az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 49. és 54. cikke, melyek az alábbi alapelveket deklarálja:
•    az alapítók azon jogát, hogy a tulajdonosok döntésük szerint bármely közösségi tagállamban létrehozhassák társaságukat,
•    a tulajdonosok azon jogát, hogy a tevékenységüket a belföldi vagy a külföldi cégen keresztül gyakorolhassák,
•    a tulajdonosok azon jogát, hogy a leányvállalatot vagy fióktelepet hozzanak létre,
•    ugyanolyan elbírálás alá essen a külföldön létrehozott társaság, mintha azt a külföldi országban hozták volna létre.

A szabadságok, mint elméleti lehetőségek természetesen léteznek, a gyakorlatban persze nem mindig érvényesülnek maradéktalanul, így érdemes jobban körülnézni, mielőtt úgy próbálunk spórolni, hogy tevékenységünket valamilyen szinten másik országba transzportáljuk. Amint egy cég több országban van jelen gazdasági tevékenysége révén azért, hogy kihasználja a másik országban meglévő (adó)előnyöket, azonnal élénk érdeklődéssel számolhat az érintett adóhatóságok részéről. A kérdés lényege pedig, amit mindenféleképpen fel fognak tenni -- bárhogyan is kerül megfogalmazásra – úgy fog hangzani: miért nem nekünk, a mi államunknak fizetsz adót, ha nálunk vagy jelen (vagy másképpen: miért gondolod, hogy máshol van a telephelyed).?