Közhasznú szervezetek! Fontos határidő közeleg

Megosztás Tetszik

Ha a közhasznú, illetve a kiemelkedően közhasznú szervezetek május 31-éig nem kérik a Civil törvény szerinti feltételekkel közhasznúként történő nyilvántartásba vételüket, illetve nem felelnek meg azoknak, elveszítik e jogállásukat és az ezzel járó kedvezményeket. Elveszíti a kedvezményt az a közhasznú szervezet is, amelyiknél a vállakozási tevékenység meghatározóvá válik. Összefoglaltuk az ezzel járó következményeket.

Cikkünk a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) szerint adóalanynak minősülő közhasznú jogállással rendelkező nonprofit szervezetek 2012-től és 2014-től módosított, adókötelezettségét érintő szabályok közül azokkal foglalkozik, amelyek a Civil tv. (2011. évi CLXXV. törvény) megalkotásával, illetve az új Ptk. hatályba lépésével függnek össze.

Adóévi kötelezettséget érintő szabályok 2012-től

E cikk szempontja szerinti nonprofit szervezet alatt a Civil tv. (2011. évi CLXXV. tv.) szerinti civil szervezeteket – az alapítványt, egyesületet (köztestületet) –, a közhasznú felsőoktatási intézményt, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot, a vízitársulatot, a szociális szövetkezetet és az európai területi csoportosulást – értjük. E szervezetek adózását érintő, a Civil tv. hatályba lépésével bekövetkező változások a következők:

1. A közhasznú szervezetté minősítés feltételeit (kivéve, ha valamely szervezet törvény erejénél fogva minősül közhasznú szervezetnek) a Civil tv. tartalmazza, amelyet csak a vízitársulat besorolásánál nem kell figyelembe venni, mivel a rá vonatkozó külön törvény nem utal a Civil tv. minősítési előírására. A minősítéshez a Civil tv. szerinti szervezetnek két feltételnek kell megfelelnie:

A társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie, amelynek akkor felel meg, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő társadalmi támogatottságot kell kimutatnia, amely teljesül, ha
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.

Az átmeneti előírások szerint 2014. május 31-én jár le a türelmi idő, amely szerint közhasznú szervezetnek minősül a 2012. január 1-je előtt közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezet, és ennek alapján 2014. május 31-éig jogosult a közhasznú szervezeteket megillető kedvezményekre. 2014. május 31-éig kérniük kell azonban a Civil tv. szerinti feltételekkel a közhasznú nyilvántartásba vételt. Ha nem felelnek meg az új feltételeknek vagy nem kérik a nyilvántartásba vételt, 2014. június 1-jétől nem minősülnek közhasznú szervezetnek.

2. A Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására civil szervezet nem alapítható, a nonprofit gazdasági társaság pedig vállalkozási tevékenységet kisegítő jelleggel folytathat. Ha e szervezetek gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétele eléri az összes bevétel 60 százalékát, akkor elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végzőnek minősülnek. Ennek következményei a következők:
-        Az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
-        A civil szervezet, illetve a közhasznú felsőoktatási intézmény nem határozhatja meg a társasági adóalapját a közhasznú szervezetekre, illetve a közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványra, egyesületre vonatkozó előírások szerint sem, hanem a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárnia. Ez – többek között – azt jelenti, hogy a teljes jövedelme alapján kell levezetni az adóalapot.
-        A civil szervezet nem élhet a közhasznú szervezeteket megillető adózás előtti eredmény-csökkentéssel (például a vállalkozási tevékenysége nyereségének 20 százaléka nem csökkentő tétel), de nem kell alkalmaznia a kizárólag a közhasznú jogálláshoz tartozó növelő tételt sem (például kapott adomány), ami egyébként automatikusan része lesz az adóalapnak.  
-        A közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a vízitársulat és a szociális szövetkezet nem határozhatja meg az adó alapját a rá vonatkozó különös előírások szerint (Tao 10. § 13/A §).
-        A közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a vízitársulat és a szociális szövetkezet nem élhet adómentességgel (Tao 20. § (1) bekezdés d) és e) pont és (6) bekezdés), mivel a mentesség a 13/A § szerinti korrigált adóalap utáni adóból vehető igénybe, de az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végzőnek minősülő említett adózó az adóalapot nem a hivatkozott § alapján határozza meg. 
-        Miután a civil szervezet, a felsőoktatási intézmény, a nonprofit gazdasági társaság, az európai területi együttműködési megállapodás, a vízitársulat és a szociális szövetkezet a közhasznú besorolását nem veszti el automatikusan azzal, hogy elsődlegesen gazdasági-vállalkozás tevékenységet végzőnek minősül, és a társasági adótörvény is csak az adóalapról és adómentességről rendelkezik erre az esetre

• ha közhasznú szervezetként támogatást nyújt, az elszámolt ráfordítás a támogatott nyilatkozata hiányában sem lesz növelő tétel (Tao 3. számú melléklet A) fejezet 13. pont).
• ha támogatást kap a közhasznú tevékenységéhez, arról kiadhat igazolást a támogatónak, így annak összege a támogatóknál adománynak minősül.
• Nem kell alkalmaznia a jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó előírásokat.
• Nem kell adóelőleget bevallania és nincs „feltöltési kötelezettsége”.

3. Az a civil szervezet, közhasznú felsőoktatási intézmény, európai területi együttműködési csoportosulás, amelynek az adóévben vállalkozási tevékenységből nem keletkezett bevétele, illetve vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban költséget, ráfordítást nem számolt el 2014. május 31-éig nyújthat be társasági adóbevallás helyett nyilatkozatot a 01-es vagy Ny nyomtatványon. Korábban nyilatkozni csak az adóévet követő február 25-éig lehetett (Art. 31. § (5) bekezdés).
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen további változásokra kell figyelni 2014. január 1-jétől, illetve az új Ptk. hatályba lépésétől!