hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kapcsolt vállalkozások: ügyletek azonosítása, piaci ár dokumentálása

  • Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő

A cikk szándékosan nem a „piaciár-nyilvántartás (transzferár dokumentáció)” címet viseli. Sokszor találkozunk ugyanis azzal a szemlélettel, miszerint a cégek csak a nyilvántartás-készítési kötelezettségre összpontosítanak, azaz „ha nem érte el az ügylet az 50 millió forintos küszöböt, akkor nem foglalkozunk a piaci árral”. Ez azonban helytelen.

Kapcsolt vállalkozások között minden ügyletet piaci áron kell bonyolítani ahhoz, hogy ne kelljen adóalap-módosító tétellel számolni. Azaz egy adóhatósági ellenőrzéskor minden tételről be kell tudni bizonyítani, hogy az piaci áron történt, vagy ha nem, akkor elvégeztük a megfelelő adóalap-korrekciókat. Azaz a piaciár-meghatározást akkor is el kell végezni, ha nem keletkezik nyilvántartási kötelezettség.

Tapasztalataink szerint általában nem kétszereplős ügyletek zajlanak; többszereplős cégcsoport tagjai sokszor szerteágazó és bonyolult üzleti tranzakciókat bonyolítanak egymással.

Az ügyletek azonosításának és a piaci ár meghatározásának tehát helye van akkor is, ha azokról nem kell törvényi előírás szerinti nyilvántartást készíteni. Az alábbiakban erre tennénk egy – nem törvényileg szabályozott, de praktikus – megoldási javaslatot.

Vegyünk egy sokszereplős cégcsoportot! Tekintettel a csoporttagok között lévő számos kapcsolatra, azok változó értékeire, célszerű lehet olyan közös dokumentumformát előállítani (továbbiakban nevezzük Piaci Ár Szabályzatnak, PÁSZ-nak), melyben évről-évre minden jogszabályi változás és minden olyan szolgáltatás azonosítása megtörténhet, melyet az adókövetkezmények elkerülése okán piaci áron kell teljesíteni, vagy amely ugyan nem piaci áron történt, de emiatt társaságiadó-alapot kell mindkét oldalon módosítani.

A PÁSZ csoportszinten is használható – így biztosítva, hogy egyik oldalon se maradjon ki egy ügylet vizsgálata sem – és évente aktualizálható legyen. Minden szereplő a megfelelő adatokkal fel is töltheti az elemzésekhez: piaci áron történt-e az ügylet vagy kell adóalapot módosítani, szükség lesz-e piaciár-nyilvántartás készítésére stb.

(Azon tételeknél, ahol az azonosítás után piaciárnyilvántartás-készítési kötelezettséget állapítanak meg, ott a PÁSZ egy törvényi előírásoknak megfelelő piaciár-számítási melléklettel együtt akár megfelelhet a piaciár-nyilvántartásnak is.)

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi a PÁSZ célja és hogy például milyen lehet a felépítése!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink