adozona.hu
Kapcsolt vállalkozás vs. kapcsolódó vállalkozás
//test-adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Kapcsolt_vallalkozas_vs_kapcsolodo_vallalko_FFRD86
Kapcsolt vállalkozás vs. kapcsolódó vállalkozás
Hasonló hangzás, de nem azonos fogalmak. Különösen a transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség megállapítása során kiemelten fontos a fogalmak helyes használata, mindkettőt a maga helyén.
Cikksorozatunk második részében ebben próbálunk segítséget nyújtani. (Az első részt itt olvashatja el: Kapcsoltság vizsgálata: az ügyvezetés egyezőségének tipikus esetei.)
Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a legfontosabb különbségeket a két fogalom között.
Kapcsolt vállalkozás | Kapcsolódó vállalkozás | |
Fogalmat definiáló jogszabályhely | A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pont [ez esetben különös tekintettel a)–c) és f) pont] | A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (3)–(5) bekezdés |
Jelentősége | Számos adójogszabály fogalmaz meg különös rendelkezést / adókötelezettséget a viszony fennállása esetére | A kkv-minősítés során használandó |
Szerepe a transzferár-nyilvántartás vonatkozásában | Közvetlen | Közvetett |
Kik között jöhet létre? | Tao tv. szerinti adózó és más (természetes vagy nem természetes) személy között | Két gazdasági tevékenységet folytató jogalany (ideértve az egyéni vállalkozókat és mezőgazdasági őstermelőket is) között |
Minősítési szempontok a fogalomnak történő megfelelés esetében | ||
Egyik fél a másikban rendelkezik a szavazatok többségével (50%-ot meghaladó) | Igen | Igen |
Más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján egyik fél a másikban rendelkezik a szavazatok több mint a felével / Más tulajdonosokkal kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján egyik fél a másik felett döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol | Igen | Igen |
Egyik fél a másikban jogosult a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok megválasztására, visszahívására | Igen | Igen |
Közvetett befolyás is számít | Igen | Igen |
Közeli hozzátartozók befolyása és szavazati joga automatikusan összeszámítódik | Igen | Nem |
Harmadik személy többségi befolyása | Igen – természetes és nem természetes személy is harmadik személlyé válhat (természetes személyek esetében a közeli hozzátartozói viszony is számít) | Csak természetes személy(ek) esetében számít (nem feltétel a közeli hozzátartozói viszony), és csak akkor, ha a felek tevékenységüket azonos vagy egymással szomszédos piacon folytatják |
Ügyvezetés egyezősége alapján is létrejöhet | Igen | Nem |
Látható, hogy különösen a magánszemély tagok, illetve vezető tisztségviselők vonatkozásában releváns különbségeket lehet felfedezni az egyes kategóriáknak történő megfelelés feltételeiben; ezért a vizsgálatokat körültekintően kell elvégezni. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy például kapcsolódó vállalkozások a természetes személyek egy csoportjára tekintettel, minden esetben kapcsolt vállalkozássá is válnak.
Cikksorozatunkban két félreértésre okot adó esetkört mutattunk be, azonban a kapcsolt vállalkozási viszony minősítése még számos buktatót rejteget. Fennálló bizonytalanság esetében mindig célszerű a minősítésben jártas szakember segítségét kérni.
Az Adózóna társasági adóval kapcsolatos további írásait ITT olvashatja el. |
Hozzászólások (0)