adozona.hu
Kapcsolt vállalkozás vagy nem kapcsolt: az itt a kérdés
//test-adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Kapcsolt_vallalkozas_vagy_nem_kapcsolt_az_i_T76Q6A
Kapcsolt vállalkozás vagy nem kapcsolt: az itt a kérdés
A kapcsolt vállalkozások körének meghatározása nem egyszerű feladat, ezzel gyűlt meg a baja olvasónknak is. A kérdést Erdős Gabriella adószakértő tisztázta.
A kérdés részletesen így hangzik: kérem segítsenek abban, hogy az alábbi három esetben fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony!
1. Magyar egyszemélyes kft.-ben egy magyar magánszemély az egyetlen tag, és egy észt bejegyzésű egyszemélyes kft.-ben a magyar kft. tagjának a testvére a tag. Kapcsolt vállalkozások a tao-törvény szerint?
2. Észt székhelyű egyszemélyes kft. magyar tagja van, és magyar egyéni vállalkozó, aki ugyanaz a személy, mint aki az észt cég egyetlen tagja. Ezek kapcsolt vállalkozások? Az észt cégnek nincs Magyarországon semmilyen adókötelezettsége (adószáma sincs).
3. Magyar egyszemélyes kft. és egy magyar egyéni vállalkozó, aki testvére az egyszemélyes kft. egyetlen tagjának. Kapcsolt vállalkozások?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A feltett kérdéseket a legegyszerűbben úgy lehet megválaszolni, ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) kapcsolt vállalkozás definíciójának megfelelő részébe behelyettesítjük a szereplőket. Ezt fogom a továbbiakban a kérdések sorrendjében megtenni.
1. Magyar egyszemélyes kft.-ben egy magyar magánszemély az egyetlen tag, és egy észt bejegyzésű egyszemélyes kft.-ben a magyar kft. tagjának a testvére a tag. Kapcsolt vállalkozások a tao-törvény szerint?
Tao-törvény 4. § 23. kapcsolt vállalkozás c) az adózó (magyar kft.) és más személy (észt kft.), ha harmadik személy (magánszemély és/vagy közeli hozzátartozója) – a Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.
Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E törvény alkalmazásában
1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
Vagyis a két vállalkozás kapcsolt, mivel a közeli hozzátartozókat úgy kell tekinteni, mintha egy személy lennének, és a testvér közeli hozzátartozó.
2. Észt székhelyű egyszemélyes kft.-nek magyar tagja van, és magyar egyéni vállalkozó, aki ugyanaz a személy, mint aki az észt cég egyetlen tagja. Az észt cégnek nincs Magyarországon semmilyen adókötelezettsége (adószáma sincs). Ezek kapcsolt vállalkozások?
Tao-törvény 4. § 23. kapcsolt vállalkozás c) az adózó (magyar kft.) és más személy (észt kft., illetve az egyéni vállalkozó), ha harmadik személy (a magánszemély) – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik.
Vagyis a vállalkozások kapcsoltak, sőt a magyar kft. az egyéni vállalkozóval is kapcsolt vállalkozásnak minősül.
3. Magyar egyszemélyes kft. és egy magyar egyéni vállalkozó, aki testvére az egyszemélyes kft. egyetlen tagjának. Kapcsolt vállalkozások?
Tao-törvény 4. § 23. kapcsolt vállalkozás c) az adózó (magyar kft.) és más személy (magyar egyéni vállalkozó), ha harmadik személy (a magánszemély és testvére) – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.
Vagyis a kft. és az egyéni vállalkozó kapcsoltak.
Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel az "Újrakezdés a válság után" című kiadványunkat!
Tanuljuk meg értelmezni cégünk jelzéseit, hogy a lehető leggyorsabban tudjunk reagálni a változó gazdasági környezetre. Az Adózóna új szakmai kiadványa gyorsan és akár azonnal alkalmazható megoldások mellett közép- és hosszú távon is hasznosítható tanácsokat nyújt a cégvezetők és döntéshozók részére.
|
A fentiek a saját szakmai véleményemet tükrözik, azonban a közeli hozzátartozókkal kapcsolatosan a törvény szövege (bár véleményem szerint nem a szelleme) alapján az alábbiak szerint is lehetne érvelni. A törvény szövege az „és” kötőszót használja, amely szigorú értelmezést tekintve azt jelenti, hogy a harmadik személynek mindkét társaságban többségi befolyással kell rendelkeznie. Ez esetünkben csak akkor valósul meg, ha a magánszemélyt és a testvért együttesen tekintjük harmadik személynek. Amennyiben a harmadik személy a közeli hozzátartozó (a testvér és nem ketten együtt), akkor ő nem mindkét társaságban rendelkezik többségi tulajdonnal, hanem csak az egyikben. Mindezzel együtt a jogalkotói szándék véleményem szerint egyértelmű: a közeli hozzátartozók együtt alkotják a harmadik személyt, és ezért az a két kft., illetve a kft. és az egyéni vállalkozó kapcsolt.
A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok természetesen csak arra a félre vonatkoznak, aki alanya a társasági adónak. Vagyis például a magyar kft.-nek be kell jelentenie az észt kft.-t kapcsoltként, ha egymással szerződést kötöttek, az észt kft.-t viszont a magyar törvények szerint nem terheli semmiféle kötelezettség, mert telephely híján nem alanya a magyar társasági adónak.
Hozzászólások (0)