Jogdíjkedvezmények a kutatás-fejlesztés függvényében. Példákkal

Megosztás Tetszik

A 2016. június 16-ától hatályos módosítások szerint a társaságiadó-alapban érvényesíthető jogdíjkedvezmények mértéke függ a kedvezményt érvényesíteni szándékozó adózó által végzett kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységtől, illetve annak mértékétől.

Társaságiadóalap-kedvezmények jogdíjra tekintettel

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao törvény) három olyan jogcímen tesz lehetővé adózás előtti eredménycsökkentést, amely jogcím valamilyen formában jogdíjhoz kapcsolódik. Ezek:

1. Csökkenti az adózás előtti eredményt a jogdíjra jogosító, nem bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apport) történő kivezetéséből származó nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege. Ehhez a kedvezményhez feltétel a lekötés adóévét követő öt adóévben jogdíjra jogosító immateriális jószág szerzése és a lekötött tartalék ennek alapján történő feloldása (Tao törvény 7. § (1) bekezdés c) pont).

A feltétel nem teljesítése a levont összegre jutó adó és késedelmi pótlék megfizetését vonja maga után, amelyet a nem elismert feloldást követő 30 napon belül kell megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem elismert feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani. (Tao törvény 7. § (16) bekezdés).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen tételekkel csökken még az adózás előtti eredmény, hogyan változott a jogdíj fogalma. A kedvezmények érvényesítését példákkal is illusztráljuk.
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.