Ilyen nem lesz többet – a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlása a 2024. évben

Megosztás Tetszik

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-éig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

Ennek a kedvező egyszeri amnesztiának a lényege, hogy a társaságok jogszabályban deklarált lehetőséget kapnak a korábban megszerzett részesedéseik utólagos bejelentésére. Ezzel pedig mentesülhetnek a társaságiadó-fizetés alól azok az adózók, akik az előző években megvalósult részesedésszerzésüket valamilyen okból elmulasztották bejelenteni. A lehetőség, ahogy azt később részletesebben kifejtjük „egyszeri és megismételhetetlen”, hiszen 2024. május 31-éig van erre csupán lehetőség.

Mi is az a bejelentett részesedés, mi az értelme?

„Alapvetés, hogy amennyiben egy gazdálkodó nyereséggel értékesíti egy másik társaságban fennálló részesedését, üzletrészét – vagyis az eladni kívánt részesedés eladási ára meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét –, akkor jellemzően társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik” – ismerteti Szarvák Jenő.

A fent meghatározott részesedés értékesítése vagy apportálása kapcsán felmerülő társasági adó fizetési kötelezettség elkerülésére a magyar társasági adó rendszerében már régóta létezik egy legális lehetőség. A fizetési kötelezettség alól akkor lehet – lehetett mentesülni, ha az érintett részesedés megszerzését a társaság annak megszerzésekor – 75 napos jogvesztő határidőn belül – bejelenti/bejelentette az adóhatóság felé, továbbá 1 évig folyamatosan tartja/tartotta azt az eszközök között a könyveiben.

Azonban sok esetben az üzletrészek, részesedések megszerzését követő 75 napon belül elmaradt a már említett bejelentés, ezáltal a társaságok végleg elveszítik/elveszítették ezt a fajta lehetőségüket. A bejelentés elmaradása sokféle körülményre vezethető vissza. Gyakori okok között szerepel az, hogy nem tudtak a cégek erről a lehetőségről, esetlegesen az adminisztráció, vagy a könyvelési terület kifutott a határidőből, vagy egyszerűen megfeledkeztek erről. Olyan eset is előfordult, hogy azért nem került sor a bejelentésre, mert a céltársaság későbbi értékesítése nem volt cél, azonban a későbbiekben mégis előállt ez a helyzet.

A jelenlegi egyszeri amnesztia, azaz a korábban be nem jelentett részesedés egyszeri, utólagos bejelentésének lehetősége, erre kíván megoldást adni 2024. május 31-éig az alábbiak szerint.

Mi is ez az új lehetőség, mit nyerünk vele?

Amennyiben egy cég él a lehetőséggel és utólagosan bejelenti a részesedésszerzést, úgy most lényegében egy kedvezményes adómértékkel leróhatja az adókötelezettséget, és ezzel a későbbi tulajdonrész értékesítése társasági adó mentes lehet. Ennek egyik feltétele, hogy független szakértő bevonásával állapítsa meg a bejelenteni kívánt részesedés 2023. december 31-ei piaci értékét.

A másik feltétel pedig, hogy a megállapított piaci érték és könyv szerinti érték különbözetének 20 százaléka után egyszeri – kedvezményes – társaságiadó-fizetési kötelezettséget 2024. május 31-éig rendezni is szükséges.

Vagyis jelenleg egy kedvező mértékű adóteherrel „kiváltható” a későbbi értéknövekedés után a teljes társaságiadó-fizetés (9 százalék helyett 1,8 százalék nagyságrendű adóterheléssel lehet számolni).

Milyen pontos feltételek mellett lehet ezt megtenni?

A fent említett lehetőséget a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Taotörvény) átmeneti szabályaiban elhelyezett új rendelkezések tették lehetővé. Ezek a hivatkozott jogszabály, azaz a Taotörvény 29/A § (119)–(123) bekezdéseiben kerültek kimunkálásra, melyek a már említett főbb szabályokat részletesen és precízen körbeírják.

A hivatkozottak alapján az adózó a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig utólag bejelentheti az állami adó- és vámhatóságnak feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a bejelentett részesedés Taotörvény szerinti fogalmának (a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének pedig nincs helye). Ez a fogalom a Taotörvény 4. § 5) pontja szerint az alábbi:

- a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével,

- feltéve, hogy az adózó a szerzést (ide nem értve a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedését és a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő vagy jogutód általi részesedésszerzést) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak (a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye),

- a szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül;

- az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett; a bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg.

A bejelentés utólagos megtétele esetén a vállalkozó a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értéke és könyv szerinti értéke 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözetének 20 százaléka, mint adóalap után 9 százalék adómértékkel számított adót a tao-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig bevallja és megfizeti. Fontos, hogy az így megállapított adóalap és adó terhére csökkentés nem érvényesíthető.

A bejelentést utólag megtévő vállalkozásnak a bevallása benyújtásakor rendelkeznie kell független könyvvizsgáló vagy a részesedés értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentésével, amely alátámasztja a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értékét.

„Ki kell emelni, hogy a bejelentés utólagos megtételével összefüggő körülmények, számítások alátámasztása céljából az adózóknak külön nyilvántartást kell vezetnie, melynek tartalma nincs meghatározva. A fentiekből azonban egyértelműen látható, hogy az adóamnesztia, vagyis az utólagos részesedés bejelentésének és részleges leadózásának fenti szabályai szerinti levezetését kell tartalmaznia” – hívja fel a figyelmet a HÍD Consulting szakértője.

A fenti szabályoknak megfelelően, utólag bejelentett részesedésekkel kapcsolatos későbbi társasági adóalap meghatározása során úgy kell eljárni (figyelemmel a már leadózott összegre), mintha a részesedés bekerülési értéke a részesedés független felek által alkalmazandó 2023. december 31-én fennálló piaci értéke lenne.

Kiknek érdemes ezzel élni?

Azon vállalkozásoknak éri meg pótolni a bejelentést, akik értelemszerűen egy mulasztás okán nem jelentették be a korábban megszerzett üzletrészeiket, részesedésüket és azok piaci értéke meghaladja vagy a jövőben nagy eséllyel meg fogja haladni annak könyv szerinti értékét. Nyilvánvalóan azok a cégek járnak a legjobban, akik az elmúlt pár évben vásároltak részesedést, és azok értéke még mindig a könyv szerinti értékhez konvergál, de erősen számítanak a tulajdonolt társaság jövőbeni „felfutására”, ezáltal annak részesedése értékének megugrására.

„Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a bejelentett részesedés értékesítésével a vállalkozás árfolyamveszteséget realizál, tehát ha a részesedés megszerzésére fordított vételárnál alacsonyabb áron adja el, akkor egy speciális adóalap-növelő tételt kell alkalmazni” – mondja Szarvák Jenő. Eszerint az adózás előtti eredményt növeli a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, és a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség. Vagyis eszerint a forgatókönyv szerint sajnos a ténylegesen elért veszteséget nem lehet érvényesíteni a társasági adó meghatározása során (lényegében nem csökkenti az adóalapot).