hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így adózik az osztalék után a katás, a kivás, az evás, a társasági adós

  • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló
1

A különböző adózási módot (társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója) alkalmazó társas vállalkozásoknak és tagjaiknak speciális szabályok szerint kell adózniuk az osztalék, osztalékelőleg után.

Osztalék, osztalékelőleg

Az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamata (a továbbiakban együtt: osztalék) köznapi értelemben a jogi személyek tagjai részére, adózott forrásból fizetett (juttatott) jövedelem. A forrás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása (Szt. 39. § (3) bekezdés) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. A jóváhagyott osztalék azonban nem járhat azzal, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után a jegyzett tőke összege alá csökken.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:186. paragrafusa szerint a kft. taggyűlése, a Ptk. 3:263. paragrafus a szerint az rt. közgyűlése vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat. Ennek feltétele, hogy

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

b) a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Előlegfizetésről, -juttatásról a Ptk. kkt., bt., szövetkezet és egyesülés esetében nem rendelkezik.

A létesítő okiratban azonban rendelkezhetnek e szervezetek tagjai az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék terhére előlegfizetésről, juttatásról. A Ptk. szerint ugyanis a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. Közbenső mérleg készítéséről azonban a Ptk. nem rendelkezik. Az Szt. azonban előírja, hogy

– ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni,

– a legutolsó beszámolót, illetve a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Ebből következően bt., kkt., szövetkezet és egyesület esetében az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék (ami a saját tőke vagy annak egy része), közbenső mérleg vagy a legutolsó – hat hónapnál nem régebbi – beszámoló alapján juttatható. Kft. és rt. esetében a legutolsó mérleg nem használható osztalékelőleg-fizetésre, mivel a Ptk. számukra előírja közbenső mérleg készítését.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az osztalék, illetve az osztalékelőleg adózására vonatkozó szabályokat a különféle módon adózó (társasági adó hatálya alá tartozó, evás, katás, kivás) vállalkozásokra lebontva.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Ruszin Zsolt

Egymásra hányt jogszabályi hivatkozások, amelyek inkább zavart és bizonytalanságot teremtenek. Főleg a kisadózók nyúlfarnyi szakasza marad híján a tényleges válaszoknak.

A kisadózóknál nemcsak arról kellene (magyarul) írni, hogy a kiadásokat a katás nem tartja nyilván, hanem arról is, hogy számviteli beszámoló hiányában az osztalék fogalma fel sem merül.

A nem kisadózó tagoknak csak a bolondok fizetnek ki ténylegesen. A katás tag simán adhat abból a pénzből, ami katásként szerez. Akár alkalmanként 150 eFt erejéig, ajándékként, akár azért, mert vagyonközösségben áll a másik taggal (pl. férj-feleség).

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink