Adó és költségelszámolás tagok javára kötött nyugdíjbiztosításnál

Megosztás Tetszik

Egy társaság a hamarosan nyugdíjjogosult tagjai javára kötne üzleti nyugdíjbiztosítást. Elszámolhatja-e e kiadásokat költségként, hogyan kell adózni utánuk, érvényesíthetnek-e kedvezményt a magánszemélyek? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy cég személyesen közreműködő két tagjára egy biztosító társasággal nyugdíjbiztosítást szeretne kötni. A szerződő a cég, kedvezményezett a két magánszemély tag lenne. Az egyik tag férfi, 6 év múlva betölti a nyugdíjkorhatárt (most 59 éves). A másik tag egy hölgy, most 55 éves, 7 év múlva meglesz a 40 év szolgálati ideje így jogosult lesz a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára. Alkalmazott nincs a cégben, csak a két tulajdonos magánszemély tag. A fenti biztosítás megkötése esetén a cég elszámolhatja-e költségként a befizetett biztosítási díjakat? A 130 ezer forint adójóváírás/év megilleti-e a magánszemélyeket? A nyugdíjkorhatár elérésekor, a biztosító szolgáltatása esetén a magánszemélyek részére kifizetett összeg adókötelesnek minősül-e, ha igen, milyen adókötelezettség terheli a szolgáltatást mind a cég mind a magánszemélyek esetében? A szolgáltatás felvehető-e egyösszegben vagy csak járadék formájában?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után a kifizetőt 1,18x(0,15 szja+0,195 eho) terheli. A nyugdíjbiztosítás személybiztosításnak minősül [szja-törvény 3. § 90., 92., 93. pont].

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 3. számú mellékletének B)/8. pontja értelmében a biztosítás díja, ha a biztosított az adózó tevékenységében személyesen közreműködő tagja, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.

A 130 ezer forint adójóváírás/év azt magánszemélyt illeti meg, aki a nyugdíjbiztosítás szerződője [szja-törvény 44/C § (1) bekezdés]. Vagyis, ha a szerződő a cég, akkor a kedvezmény nem érvényesíthető.

A nyugdíjbiztosítási szolgáltatás adómentes [szja-törvény 1. számú melléklet 6.6. pont], figyelembe véve, hogy nyugdíjbiztosításnak az olyan életbiztosítás minősül [szja-törvény 3. § 93. pont], amely esetében „a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosító szolgáltatását a biztosított

a) halála,

b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),

c) egészségi állapotának legalább 40 százalékos mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40 százalékos mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy

d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése

váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket – a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40 százalékos mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az ötezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.”

Amennyiben az előző feltételek nem teljesülnek, a biztosítónak a kifizetéskor az összeg hozamrészéből kamatjövedelmet kell megállapítania és abból a 15 százalék szja-t le kell vonnia (eho nincs). A rendszeres díjú biztosítások esetében nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 10. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem fele utáni adót, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be. Az egyszeri díjas biztosítások esetében a kamatjövedelem utáni adót szintén nem kell megfizetni, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 5. év elteltével vagy az után következik be, illetve a kamatjövedelem fele utáni adót, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejöttét követő 3. év elteltével vagy az után, de az 5. év elteltét megelőzően következik be.

Az előbbi kedvezmények nem alkalmazhatók a sem egyszeri díjas biztosításnak, sem rendszeres díjas biztosításnak nem minősülő biztosításra és az erre a biztosításra történő díjfizetésre a biztosítás teljes tartama alatt, kivéve, ha az utolsó elvárt díjon felüli díjfizetés, vagy az utolsó, a törvényi követelményeket ki nem elégítő díjnövekedés időpontjától számítva a kedvezmény feltételéül szabott idő már eltelt [szja-törvény 65. § (1) bekezdés d) pont; (3) bekezdés ac)–ad) pont; (3a), (3b), (6a) bekezdés].

Hangsúlyozom, hogy pontos konkrét választ adni, a tényállást megállapítani csak a biztosítási szerződés tartalmának és az összes körülménynek ismeretében lehet.