Globális minimumadó: ezek lehetnek a pozitívumai

Megosztás Tetszik

Jelentős változást hozhat a globális minimumadó bevezetése a nemzetközi adózásban. A rendszer életbe léptetésével ugyanis elméletileg a leányvállalat szerinti ország kénytelen vagy megemelni a saját adókulcsát legalább a 15 százalékos minimumra, vagy olyan új („top-up”) adót vagy adókat bevezetni, amit az effektív adókulcs számításánál figyelembe lehet venni, vagy amivel az alacsony effektív adókulcsot ki lehet korrigálni. A reform azonban nemcsak terheket, hanem lehetőségeket is rejthet, aminek köszönhetően akár meg is nőhet a nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatainak jelentősége – hívja fel a figyelmet az EY.

Túl azon, hogy a globális minimumadót csak olyan vállalatcsoportokra kell alkalmazni, amelyeknek cégcsoport szinten legalább 750 millió euró éves árbevételük van, két fontos részlet is segíti a magyar szabályozást: az úgynevezett. „valós gazdasági tevékenységhez kapcsolódó mentesség” (substance carve-out) kivétel és a „figyelembe vehető adó” (covered tax) kategória.

Előbbi lényege, hogy ha egy vállalat rendelkezik elegendő mennyiségű eszközzel és/vagy munkavállalóval Magyarországon, akkor az effektív adókulcsa 15 százalék alá is csökkenhet anélkül, hogy többletadót kellene fizetnie. Utóbbinak köszönhetően pedig bizonyos adókat be lehet számítani az effektív adókulcs meghatározásánál. Ide tartoznak például a jövedelemre és nyereségre kivetett adók és nagy valószínűséggel Magyarországon a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék is.

„Ha a magyar adózási környezetnek eddig is már szerves részét képező hipa valóban alkalmassá válik arra, hogy a globális minimumadó szempontjából az effektív adókulcsot korrigálja – akár azon az áron is, hogy mégis közelíteni kell még a jövedelemadózáshoz, amelyre vonatkozó kezdeményezések már szintén voltak –, akkor ez egy további jelentős érdek az adónem hosszú távú megtartása mellett” – értékelte Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere.

A két intézkedés külön-külön is, de egymást erősítve végképp azt eredményezheti, hogy a 9 százalékos nominális adókulcs megtartása mellett is bőven lehet mozgásterük a vállalkozásoknak anélkül, hogy plusz adóterhük keletkezne. Így akár meg is nőhet a nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatainak jelentősége, mert „tartalék keletkezik” a globális minimumadóban, mivel a társaságnak még bőven lehet olyan jövedelme, ami tárgya a 9 százalék társasági adónak, de az iparűzési adónak és az innovációs járuléknak nem (ilyen tipikusan például a kamatjövedelem).

„A globális minimumadó bevezetése tehát nem jelenti feltétlenül Magyarország versenyelőnyének elvesztését, hanem inkább ösztönző erőt jelenthet a vállalatcsoportoknak a valós gazdasági tevékenység növelésére, a meglévő funkciók bővítésére vagy új funkciók Magyarországon történő kialakítására. Minimumadó ide vagy oda, a Magyarországon komoly jelenléttel bíró cégek a 9 százalékos vagy még annál is alacsonyabb adókulcsra tekintettel képesek lehetnek jövedelmet csoportosítani hazánkba, ami mind Magyarországnak, mind pedig magának a globális cégcsoportnak hasznos lehet. Erre a gyakran elfelejtett lehetőségre célszerű lehet a magyar cégvezetőknek is felhívni a külföldi tulajdonos figyelmét” – hangsúlyozta Sánta Miklós, az EY Adótanácsadási üzletágának partnere.

Természetesen minden leányvállalat, illetve minden cégcsoport esetében majd egyedi számítás kell, de például a gyártó cégek mint kézenfekvő példák mellett a Magyarországon igen kiterjedt mértékben jelen lévő, a vállalatcsoportok belső adminisztrációját végző úgynevezett szolgáltató központok (SSC-k) túlnyomó többsége a magas bérköltség miatt mindenképpen „nyertesei” lehetnek a globális minimumadónak, ha továbbra is 9 százalékos társaságiadó-kulcs mellett folytathatják tevékenységüket. Ez pedig a globális minimumadó 15 százalékos mértékéhez képest az anyavállalati központokban is már szemmel látható előny.

Végezetül, arra is alkalmas lesz a globális minimumadó, hogy a „klasszikus” off-shore területeken, tényleges tevékenység nélkül működő entitásokon keresztül elszámolt jövedelmek nulla vagy extrém alacsony adózását eliminálja. Mindezek miatt racionálisnak tűnik a hazai pénzügyi kormányzat egyébként unikális elhatározása, hogy a 9 százalékos nominális adókulcsot érintetlenül hagyja (még Írország is felemelte a társasági jövedelemadó kulcsát 15 százalékra), miközben egyéb, esetlegesen kiegészítő adóztatásról még nincsenek hírek.

Készülni kell a létező kihívásokra is

Természetesen a cégek egy részénél a fenti korrekciók mellett is 15 százalék alá mehet az effektív adókulcs. A cégcsoportokon belül használt eltérő számviteli standardok miatt ráadásul adminisztratív rémálomnak ígérkezik az egyedi adóalapok és így effektív adókulcsok meghatározása, összehasonlítása. A társaságiadó-kedvezmények rendszere is megkérdőjeleződik, hiszen ami csökkenti az adóalapot vagy a fizetendő adót, az rontja az effektív adókulcsot is.

„A lényeg azonban az, hogy a globális minimumadó mostantól egy velünk élő realitás, ezért a pénzügyi kormányzatnak, adótanácsadóknak és legfőképpen az érintett cégeknek a kétségtelenül felmerülő technikai nehézségek mellett arra is érdemes koncentrálniuk, hogy milyen esetleges előnyöket lehet a globális minimumadó rendszerében elérni, vagy legalább is az esetleges hátrányokat hogyan lehet semlegesíteni, mérsékelni” – emelte ki Módos András, az EY adótanácsadási üzletágának partnere.

Az érintett vállalatoknak tehát fel kell készülniük az új szabályozásra, és át kell tekinteniük adóstruktúrájukat és beszámolójukat annak érdekében, hogy kihasználhassák az elérhető mentességeket és kivételeket – írja közleményében az EY.