Figyelem: fontos határidő van ma a kapcsolt vállalkozásoknak!

Megosztás Tetszik

A mai nap, vagyis január 15-e a határideje azon kapcsolt vállalkozások bejelentésének, amelyek a törvény bővítése révén, az ügyvezetés egyezősége miatt váltak kapcsolt vállalkozássá.

Január 1-jétől kibővült a kapcsolt vállalkozások megfogalmazásának köre. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. paragrafus 23. pont f alpontja szerint "kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg". Tehát kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni azokat a társaságokat is, ahol az ügyvezető személye azonos, attól függetlenül, hogy az ügyvezető tulajdonosa-e a cégnek.

Az egyéb kapcsolt viszonyban lévő vállalkozások bejelentése esetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 23. paragrafus 4. bekezdés b) pontjában foglalt szabályt kell alkalmazni. Eszerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.

A kapcsolt vállalkozást a 15T201T BEJELENTŐ ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTŐ LAP B-lap 7. rovatában lehet bejelenteni. A NAV útmutatójában a következőket írja ehhez a ponthoz: a kapcsolt vállalkozásra vonatkozó adatokat az első szerződéskötést követő 15 napon belül, illetve a kapcsolt vállalkozással kapcsolatos változásokat e változások bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja értelmében. A 3. pótlapon folytatható.

Hibák, amelyek több százmillió forintba is kerülhetnek a cégeknek

Míg a NAV revizorai a kapcsolt ügyletek ellenőrzése során korábban rendszerint az adózók nyilvántartásainak formai szempontú vizsgálatára, illetve információgyűjtésre törekedtek, addig mára egyértelmű tendencia, hogy a hatóság egyre gyakrabban tartalmában is vizsgálja a kapcsolt vállalkozások árképzését, sőt egyre növekvő számban adóalap-kiigazítást is kezdeményez az érintett cégeknél – tapasztalja a Deloitte Zrt. A feltárt szabálytalanságok sokszor dominóként viselkednek, és egymás után több adónemben is komoly, esetenként százmilliós nagyságrendű szankciókat vonhatnak maguk után.

Az adóhatóság tartalmi kifogásai rendszerint, egy részük azonban szakmailag vitatható indokláson, érvelésen alapszik. Ilyen esetekben pedig mindenképpen lehet „keresnivalójuk” a cégeknek egy esetleges fellebbezéssel. A gyakorlat azt mutatja, hogy az adózók ennek ellenére szinte alig élnek jogorvoslati lehetőségükkel. A NAV tájékoztatása szerint a transzferár témájú megállapítások jellemzően már első fokon jogerőre emelkednek. Pedig időben kapcsolni és cselekedni azért is fontos lehet, mert a transzferárak területén született megállapítások sokszor további súlyos szankciókat is maguk után vonnak a cégek számára egyéb adónemekben, így leggyakrabban áfában és helyi iparűzési adóban – hívja fel a figyelmet Helybély Judit, a Deloitte Adóosztályának szenior menedzsere.

A legjellemzőbb problémaforrások

Veszteséges működés/ügyletek

Nyilvánvalóan problémát jelez, ha egy vállalatközi ügyletet éveken keresztül olyan áron folytatnak a felek, mely nem fedezi a kapcsolódó költségeket, így a vizsgált adózó veszteséget realizál. A nemzetközi szakirodalom is elismeri, hogy bizonyos veszteségek átmenetileg elfogadhatóak lehetnek, azonban állandósulásuk már az esetek többségében transzferárazási problémára utal.

A veszteséges működés az ellenőrzésre történő kiválasztás egyik szempontja is, ezért e problémakör az egyik legjelentősebb kockázati faktor. A veszteségek ugyanakkor nem minden esetben vonnak maguk után automatikus megállapítást: egy profin összeállított transzferár-dokumentáció – mely kitér a mögöttes indokokra, vagy a veszteség vállalásának ésszerűségére – sokszor kellő, és az adóhatóság számára is elfogadható magyarázattal szolgál az átmeneti veszteségekre.

A témakör jelentőségét növeli, hogy ezen megállapítások esetén gyakran adóhiány is keletkezik, melyet legfeljebb 50 százalékos adóbírsággal és késedelmi kamattal növelten együtt kell megfizetnie az adózónak. A veszteséges működésből fakadó megállapítások volumenükben is kiugróak: volt eset, ahol az adóalap-kiigazítás több milliárd forintos nagyságrendet képviselt.

A Deloitte szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a veszteséges működés, de az iparágra jellemző nyereségszinttől elmaradó eredmény is intő jel lehet az adóhatóság számára egy ellenőrzés során.

Ingyenes ügyletek

Több esetben tett megállapítást az adóhatóság amiatt, hogy egy vállalkozás elmulasztotta kapcsolt vállalkozására átterhelni az érdekében végzett tevékenységek piaci ellenértékét, vagy legalább a tevékenységgel összefüggésben elszámolt költségeket. Bizonyos esetekben a megállapítás nem a szűkebb értelemben vett szokásos piaci ár elvén alapult, hanem inkább az ésszerű gazdálkodás követelményére alapozva a ki nem terhelt költségek levonhatóságát tagadta meg az ellenőrzés.

Ezen megállapítások ugyancsak könnyen százmilliós nagyságrendet képviselhetnek egy-egy nagyobb cégcsoport esetében. Ez esetben fennállhat továbbá annak a veszélye, hogy a hibával összefüggésben kétszer is megnöveli az adóhatóság a társaság adóalapját, élve az adótörvények speciális szabályaival.

Díjmeghatározás

A Deloitte Zrt. szakértői – csakúgy, mint az eljáró NAV revizorok – gyakran tapasztalják, hogy a díjkalkuláció elvei évről évre változnak, vagy nincsenek teljesen összhangban a választott transzferárazási módszer logikájával (például bizonyos költségek kimaradnak a kalkulációból, holott a díj alapját kéne, hogy képezzék). E változások, hibák könnyen azonosíthatók és megfelelő magyarázat hiányában könnyen megállapításhoz vezethetnek.

Pénzügyi tárgyú tranzakciók ésszerűsége, elfogadható kamat mértéke

Az adóhatóság már több esetben kifogással élt és bírósági szakaszban is sikeresen megvédte álláspontját egyes pénzügyi tranzakciók kapcsán. A legjellemzőbb problémák e területen a túlzott mértékű ráfordítás elszámolása a felvett vállalatközi hitelekre, illetve kapcsolt vállalkozásnak adott betétek miatt elszámolt alacsony bevétel.

Hitelek esetében hangsúlyos vizsgálati szempont, hogy az adós társaság alaptevékenységének eredménye fedezetet biztosít-e a fizetendő kamatokra, illetve piaci körülmények között is reális lenne-e az adott körülmények között az adott feltételű kölcsön felvétele.

FIGYELEM! Tb-konferencia 2015.01.21-én, gyakorlati kérdésekkel, szakértői válaszokkal!
http://konferencia.hvg.hu/hvg-tb-konferencia.html