Értékvesztést számolt el az adózó, megbírságolták, a Kúria döntött

Megosztás Tetszik

Tulajdonosi részesedéseire a társasági adórban önrevízióval jelentős értékvesztést számolt el az adózó, amit az adóhatóság nem talált jogszerűnek, ezért bírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. A peres ügy a Kúrián kötött ki.

A felperes részesedések megvásárlásával vált több külföldi vállalkozás tulajdonosává.

A 2007. és 2008. évi mérlegbeszámolóit nem határidőben készítette el, hanem jóval a törvényben és a számviteli politikájában meghatározott időponton túl. Ezek elkészítésekor figyelembe vette a mérlegkészítés időpontjáig a részesedések értékvesztése körében tudomására jutott információkat. Külső értékeléseket is készíttetett, azonban nem állt rendelkezésére olyan értékelés, amely a tulajdoni részesedések piaci értékét a mérleg fordulónapjára meghatározta volna. A beszámolók alapján társaságiadó-bevallásait önrevíziózta és jelentős értékvesztést számolt el.

Az adóhatóság vizsgálta az önellenőrzések jogszerűségét és a felperes terhére jelentős összegű adóhiányt, jogkövetkezményként adóbírságot és késedelmi pótlékot írt elő.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott. Jogi álláspontját a perben kirendelt igazságügyi könyvszakértői véleményre alapozta, amely kimondta, hogy „ha a beszámoló később készül el a törvényes határidőnél, akkor is figyelembe kell venni az információkat a könyvvizsgálói vélemény aláírásáig”. Azt elismerte, hogy az információknak a mérleg fordulónapjára kell vonatkozniuk, méghozzá tényekkel alátámasztottan. De álláspontja szerint nem annak van jelentősége, hogy a felperes által az egyes beszámolók elkészítését megelőzően készített belső értékelés vagy beszerzett külső értékelések kifejezetten a beszámolóval érintett mérleg fordulónapra vonatkoztatva készültek-e el, hanem annak, hogy azok a mérleg fordulónapra vonatkozó olyan információt hordoznak-e, melyekből a tulajdoni részesedések könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti tartós és jelentős összegű veszteség jellegű különbözetre megalapozottan lehet következtetést levonni.

A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása érdekében.

A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta, és a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.

A teljesség elvére és a megbízható és valós összkép követelményének érvényesülésére hivatkozva kifejtette, hogy az adózónak mindazon gazdasági eseményeket be kell mutatnia mérlegében, amelyek az eszközök és a források értékének alakulására befolyással bírnak, így a mérlegkészítés időpontjáig felmerülő valamennyi, a részesedés értékének alakulására kiható tényt, körülményt számba kell venni. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva kell az értékvesztés tényét dokumentálni, így a felperesnek az értékvesztés elszámolását az adott évi fordulónapokra vonatkoztatott adatokkal kellett alátámasztani. (A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 15. (2), (8) bekezdés, 54. § (1), (2) bekezdése.)

Miután ennek dokumentálása részéről nem történt meg, így tévedett az elsőfokú bíróság mikor az alperesi határozat jogszerűtlenségét állapította meg jogerős döntésében.