Elgondolkodtató kérdések a bevallási határidő előtt: tao, hipa, innovációs járulék

Megosztás Tetszik

A társaságok többségénél folyamatban van az társasági adó, iparűzési adó és innovációs járulék kalkuláció elkészítése, mely az éves adóbevallások alapját képezi. Jó tudni, hogy az adók összege akár jelentős mértékben csökkenhet, ha a Társaság ismeri és él is a különböző adóalap-korrekciós lehetőségekkel és nem csak az előző évi rutin alapján állítja össze az adóbevallásait. Egy gondosan elkészített adókalkuláció a felmerülő esetleges adókockázatokat is kezeli, míg a hibás gyakorlat hosszú távon jelentős többletköltséget eredményezhet. De mik a legjellemzőbb témák, kérdések, amelyekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani? A Mazars szakértői egy csokorba gyűjtötték ezeket.

Társasági adó (tao)

Tudja-e például, hogy akár az adózás előtti nyereséggel megegyező mértékben is lehet fejlesztési tartalékot képezni? A fejlesztési tartalék címén az adóalap tehát akár nullára is csökkenthető. Jóllehet ez nem végleges, hanem csak átmeneti kedvezmény, hiszen a későbbiekben már nem számolható el értékcsökkenés a fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszközök vonatkozásában (azaz egyfajta előrehozott értékcsökkenés elszámolásként működik), a cash flow-előny azonban még így is jelentős lehet.

Amennyiben rendelkezik elhatárolt veszteséggel és azzal csökkenteni kívánja a tao alapját, rendelkezik-e ennek alátámasztására elhatárolt veszteség analitikával? A társaságok veszteségállománya ugyanis a főkönyvi adatokból közvetlenül nem követhető nyomon, a csökkentés jogosságát csak megfelelő analitika bemutatásával igazolhatjuk egy esetleges adóellenőrzés során.

Tudja-e, hogy a fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített követelésekre vonatkozóan a követelés bekerülési értékének 20 százaléka levonható az adóalapból – megfelelő nyilvántartás vezetése mellett – akkor is, ha még nem igazolható azok társasági adó szempontjából a teljes levonásához szükséges behajthatatlanság ténye? Ezzel évek alatt elszámolhatóvá válnak a kétes követelések, már a számviteli leírást megelőzően.

Egyes sajátos gazdasági eseményekhez gyakran kapcsolódnak adóalap-módosító tételek, amelyekre figyelemmel kell lenni. Kapott-e a társasága osztalékot? Előfordultak-e az ingyenes juttatások, adományok a tavalyi évben? Kapott-e bírságot a társaság vagy voltak-e elengedett bírságok? Elengedett követelésekkel kapcsolatban számolt el ráfordítást? Az adóalap-csökkentő tételeknél áttekintette, hogy minden szükséges dokumentáció rendelkezésre áll-e?

Tudja-e, hogy 2022-től a munkavállalók részére biztosított kerékpár miatt felmerült költségek a vállalkozási tevékenység szempontjából elismert költségnek minősülnek, hasonlóan például a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költségekhez?

Ismeri-e, alkalmazza-e a különböző adóalap-csökkentő kedvezményeket? A Tao. törvény számos ilyen, meghatározott tevékenységet vagy beruházást támogató tételt tartalmaz, úgymint a kutatásfejlesztési tevékenységhez kapcsolódó kedvezmények; jogdíjból származó nyereséghez, illetve start-up vállalkozásokba történő befektetésekhez kapcsolódó kedvezmények; megváltozott munkaképességűek és/vagy szakképzési munkaszerződés keretében tanulók foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmények, elektromos töltőállomáshoz kapcsolódó kedvezmények, műemléki ingatlan karbantartásához kapcsolódó adóalap-csökkentés, stb.

Minden dokumentációköteles kapcsolt ügylet esetében elkészültek-e a transzferár-dokumentációk? Megtörténtek-e a transzferár miatti korrekciók? Felkészültek a transzferár miatti korrekciókkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére? Az éves zárás kiváló alkalom arra is, hogy átnézzük a társaságnak a NAV törzsadat nyilvántartásában szereplő adatai helyességét is. Gondolt-e például a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre?

Ha a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályai szerint fizet társasági adót, mérlegelte-e, hogy mennyi adómegtakarítást eredményez, ha tényleges adóalap szerint adná be a bevallást? Tudja-e, hogy amennyiben a veszteség elszámolása gazdaságilag és számvitelileg indokolt, a költségelszámolás megfelelő, valamint a transzferárazás is rendben van, ennek kockázata egyáltalán nem magas? A jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti adófizetés nem kötelezettség, hanem választás kérdése.

A 2022-es üzleti évet 369 forintos euróárfolyammal kezdtük és 400,25 forinttal zártuk, ami jelentős árfolyam-különbözetet eredményezhet. Akiknek hosszú lejáratú devizás követeléseik voltak a mérlegben a tavalyi év elején és végén, azok most nem realizált árfolyamnyereséget számolnak el. A jelentős árfolyamváltozás előtérbe helyezheti a nem realizált árfolyamnyereséghez kapcsolódó kedvezményeket. Akiket ez érint, jó, ha tudják, hogy bizonyos esetekben, az adózó döntése alapján kivehető az adóalapból a nem realizált árfolyamnyereség. Fontos persze tudni, hogy – ha emellett dönt a társaság, akkor – a módosító tételt minden érintett eszköz esetében alkalmaznia kell, azaz az ellentétes előjelű változásokat is (amelyek az adóalapot növelik). Emiatt az adóalap-csökkentő tétel alkalmazása különös körültekintést igényel.

Érdemes tisztában lenni az adókedvezményeket érintő változásokkal is. Például, hogy a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó beruházási értékhatára 2022-től kisvállalkozás esetén 50 millió forintra, illetve középvállalkozás esetén 100 millió forintra csökkent.

Amennyiben év közben az adóelőlegekre tekintettel még nem rendelkezett az adójáról – például látványcsapatsport támogatására – úgy az éves adóbevallásában még megteheti. Az adóról való rendelkezésre tekintettel adójóváírásra is jogosulttá válik. Amennyiben 2022-es eredménye alapján a korábbi évekhez képest jelentős fizetendő adója keletkezik, gondoljon erre a lehetőségre! – hívják fel a figyelmet a Mazars szakértői.

Helyi iparűzési adó (hipa) és innovációs járulék

Számos kérdést vet fel továbbra is a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések érvényesíthetősége is a hipaalapban. Már eleve gondot okozhat az ilyen jellegű szolgáltatások azonosítása is. Az adóhatóság pedig egy ellenőrzés során a tartalmi követelmények ellenőrzése mellett, szigorúan górcső alá veszi a formai előírásoknak való megfelelést is, emelik ki a Mazars szakértői.

Amennyiben az éves nettó árbevétel az 500 millió forintot meghaladta, figyelembe vették-e az ún. sávos levonhatósági szabályt a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a bevallás kitöltéskor szembesülnek azzal, hogy nem a teljes összeg vehető figyelembe az adóalapban?

Számításba vettek-e minden telephelyet a hipaalap megosztása során? Megfelelő-e az adóalap megosztása? Számoltak például – az értékcsökkenési leírással nem érintett – telek bekerülési értékének 2 százalékával? Az eszközérték meghatározásánál az adótörvény szerinti értékcsökkenést vették figyelembe?

Az innovációs járulék adóalanyiság meghatározásához figyelembe vették-e a kkv szerinti kapcsolódó-és partnervállalkozások adatait is? A besorolás során sok fejtörést okoz a kapcsolódó- és partnervállalkozások, továbbá a kétéves szabály értelmezése. Ön helyesen végezte el a besorolást? Ne feledjék, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások telephelyeire és a fióktelepekre is el kell készíteni az első elszámoló adóbevallást!