Csak a hangulatot vagy a versenyképességet is javítja a társasági adó csökkentése?

Megosztás Tetszik

Vonal alatti tétel, csupán közhangulat-javító, főleg a nagyvállalatoknak kedvez, mások szerint javítja a versenyképességet a társasági adó 9 százalékra mérséklése – derül ki többek között az MTI által megkérdezett szakemberek válaszaiból.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte, a lépés 145 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere szerint a 10 százalékos adókulcs az európai, az OECD vagy a környező országokkal összehasonlítva is alacsony, nem indokolt ez alá menni. A 9 százalékos adókulcs főként a nagyvállalkozásoknak és a középvállalkozások közül a legnagyobbaknak lesz előnyős.

Megítélése szerint érdemesebb lett volna az adminisztrációs kötelezettséget csökkenteni, például eltörölni a társaságiadó-feltöltési kötelezettséget, vagy az adókulcs csökkentéséből származó bevételkiesést átforgatni a járulék vagy a szociális hozzájárulási adó csökkentésére, ami a bérfelzárkóztatás területén hosszabb távon jelentősebb eredményeket is hozhatott volna.

A magyar kkv-szektor számára a minimálbér vagy a garantált bér emelése sokkal nagyobb problémát fog okozni, mint amilyen hasznot egy ilyen társaságiadókulcs-csökkentés jelent számukra – mondta Hegedüs Sándor.

A külföldi befektetések során a befektetők két dolgot mérlegelnek: lehet-e adókedvezményt igénybe venni, és milyen mértékben. Akik igénybe vették, 8-10 év alatt tudták leírni a beruházáshoz kapcsolódó kedvezményeket. Ha alacsonyabb lesz az adókulcs, nem biztos, hogy egy nagy beruházás adókból 10 év alatt leírható lesz, így az sem, hogy ez újabb beruházásokat fog támogatni – hangsúlyozta a szakértő.

Megjegyezte, a nagy vállalkozások vagy egy tőzsdei cég esetén a befektetők számára a társasági adó úgynevezett vonal alatti tétel, nem feltétlenül meghatározó tényező.
Pankucsi Zoltán, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadási igazgatója szerint minden társasági adóalanynak kedvez a kulcscsökkentés, ami jelentős, százmilliárdos összegeket hagy a versenyszektorban. Ez részben fedezetet teremthet akár béremelésekre, akár új beruházásokra, akár kutatásokra, fejlesztésekre – tette hozzá.

Szmicsek Sándor, a Mazars adótanácsadó cég adópartnere arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasági adó csökkentése elsősorban a nagy nyereséggel működő nagyvállalatoknak kedvez, hiszen az 500 millió forintos adóalap felett az adó mértéke 19 százalék, így esetükben a mérséklés jelentős. A kisebb vállalatoknak azonban, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem érzékelhető tehermérséklés.

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a 145 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést a kormány „kompenzálni fogja”. Elképzelhetőnek tartotta például újabb speciális adó bevezetését, példaként a bankszektort említette. Megjegyezte, hogy a 200 milliárd forintos tartalék a jövő évi büdzsében ugyan valóban fedezetet nyújt a bevételkiesésre, de hangsúlyozta, hogy ekkora tartalékra szükség lesz, így a kiesését pótolni kell.

Szmicsek Sándor úgy vélte, hogy a mostani bejelentéssel még nincs vége az adóváltozásoknak. Hangsúlyozta, hogy az eddig bejelentett lépésekből a járulékcsökkentés, minimálbér-emelés inkább közhangulatjavító, semmint versenyképesség javító döntés. Utóbbihoz ugyanis a munkára rakodó terhek érzékelhető mérséklésére lenne szükség – mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy az a járulékcsökkentés, amelyet a vállalatoknak béremelésre kell fordítaniuk, nem javítja a versenyképességet, bár a fogyasztás bővülését elősegíti. Összességében azonban mindenképpen üdvözlendőek a változások, feltéve, hogy ezeket nem követik megszorítások – jegyezte meg.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek elküldött nyilatkozatában hangsúlyozta, az adózási környezet a versenyképesség egyik fontos eleme, és így vonzóbb tereppé válik a vállalkozásoknak a magyar gazdaság. A vállalati nyereségadó csökkentésével a kormány mozgásteret ad a béremelési nyomással szembesülő cégeknek is – tette hozzá.

A szakember úgy vélte, a most bejelentett adócsökkentés és a korábban ismertetett 4 százalékpontos járulékcsökkentés egy vegyes megoldás. „Ahhoz, hogy az élőmunkára rakodó adóterhelést nézve a régiós országok közelébe kerüljünk 10 százalékpontos járulékcsökkentésre lett volna szükség, de a költségvetési mozgástér alapján csak 5-6 százalékpontos mérséklés fért volna bele” – fejtette ki. Hozzátette, a kormány végül nem ezt az utat választotta, hanem a járulékcsökkentéssel némileg a munkára rakodó terhelést mérsékelte, közben pedig a cégek adóterhelését is csökkentette az alacsonyabb társasági adóval.

Pálszabó Tibor, az EY adópartnere szerint a bejelentett módosítás leginkább azt a közép- illetve nagyvállalati kört érinti, ahol a társasági adóalap meghaladta az 500 millió forintot, ezért korábban a 19 százalékos adó hatálya alá estek. A csökkentés náluk óriási adómegtakarítást fog jelenteni.

Magyarország növekvő gazdaság, ezért jó esély van arra, hogy a vállalkozások a megtakarításokat a növekedés szolgálatába állítják, és további beruházásokat finanszíroznak majd ezekből az összegekből – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a régióban a legalacsonyabb lehet így a magyar társasági adókulcs, amely Szlovákiában 22, Romániában 16, Szerbiában pedig 15 százalék. Az alacsony adókulcs egyértelmű versenyelőny és komoly vonzerő a multinacionális vállalatcsoportok beruházási döntései során.

Burján Ákos, a PwC Magyarország cégtársa szerint a lépés költségvetési hatása közepes, nem tűnik jelentősen kockázatosnak, azt középtávon a gazdaság növekedése könnyen ellensúlyozhatja.

Megjegyezte: a nagyobb társaságoknál ugyan jelentős a csökkentés, azonban mivel sok esetben vesznek igénybe adókedvezményeket, ez a könnyítés nem érinti egységesen azokat.

A jelenlegi nemzetközi adózási környezetet figyelembe véve ilyen szintű adómérték kialakításakor az óvatosság mindenképpen indokolt, hiszen így Magyarország a világon az egyik legalacsonyabb társaságiadó-mértékeket alkalmazó ország lesz, megelőzve Ciprust és Írországot (12,5 százalék), sőt Gibraltárt, illetve Katart (10 százalék) is. Emiatt a bevezetés hatásait makro- és vállalati szinten nagyon fontos részletesen megvizsgálni – tette hozzá.

OLVASSON TÖBBET A 2017-ES VÁLTOZÁSOKRÓL!

Ha szeretne többet megtudni a változásokról, látogasson el a HVG decemberi konferenciájára!