hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Céges pénzek magáncélú használatának veszélyei

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
1

Kis cégeknél, családi vállalkozásoknál nagyon gyakori, hogy a társaság tagjai sajátjukként használják a céges pénzeket. Ennek egyenes következménye az üres, de papíron felduzzasztott házipénztár, ami miatt az adózó vagyonvizsgálatot és bírságokat is kockáztat.

A NAV közleményben hívta fel a figyelmet a következő érdekes esetre, amely okán vagyonosodási vizsgálatot indított:  „A magánszemély folyamatosan a céges pénzből fizette a lakáshitelét, jelentős nagyságrendben vásárolt ingóságokat, ingatlanokat, továbbá pénzforgalmi számlájára nagy összegben teljesített befizetéseket, melyekre megfelelő fedezettel nem rendelkezett. A Dél-alföldi régióban egy vállalkozó többek között saját lakáshitelét is cégének „fekete” bevételeiből fizette. A közelmúltban zárult vagyonosodási vizsgálat miatt csaknem 19 millió forint büntetésre számíthat.”

A vagyonosodási vizsgálat során az adóhatóság megvizsgálta a házastárssal közös bankszámlát is, amelyből kiderült, hogy a házaspár érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság jelentős összegeket utalt át a családi számlára, melyekből lakáshitelüket törlesztették. Eközben a gazdasági társaság ezeket az átutalásokat a könyvelésben nem szerepeltette, ráadásul az összegeket korábban ugyancsak számviteli bizonylat nélkül bevételezte a pénztárba.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint jövedelemnek minősül a magánszemély bármilyen címen és formában megszerzett bevételének egésze, költségekkel csökkentett része, vagy meghatározott hányada. A gazdasági társaságtól a magánszámlára utalt és onnan a lakáshitel törlesztésére felhasznált összegek a magánszemélyek adózatlan egyéb jövedelmének tekinthetők.

„A vagyonosodási vizsgálat eredményeként a NAV a 10 millió forintos adóhiányon túl, további 9 millió forint bírságot és pótlékot is megállapított."

Sokan a mai napig nincsenek tisztában azzal, hogy a cég által „keresett” pénzeket nem lehet büntetlenül leemelni a bankszámláról, magánszámlára vagy más, a vállalkozáshoz nem kapcsolódó áruk vásárlására használni, hiszen ebből könnyen vagyonosodási vizsgálat lehet. A magyar vállalkozók sokszor a céges bankkártyát használják minden fajta vásárlásaikra, vagy jól visszakövethető, hogy amennyiben pénz érkezik a céges bankszámlára, azt csaknem azonnal leveszik a számláról, még rosszabb esetben ezt átutalják vagy ráteszik a magánszámlájukra. Ez kétélű fegyver, hiszen egyrészről vagyonosodási vizsgálat során adózatlan jövedelmet keletkeztet a magánszemélynek, másrészről a levett (és a magánszemély javára fordított) összegek folyamatosan növelik a cég házipénztárát. A mérlegkészítési időszakban pedig döbbenten figyelik, mekkora házipénztárt okozott a céges pénzek folytonos levétele.

Hogy hogyan jön erre rá a NAV? Az adóhivatal először egy céges vizsgálatot – általában egy rövidebb, 30 napig tartó, egyes adókötelezettségek vizsgálatát - folytat le, amely során a következőkre lesz figyelmes:

  • Amennyiben a rövidebb 30 napig tartó céges vizsgálatot választja az adóhatóság, valószínűsíthető, hogy nem a cégre kiváncsiak, hanem a tagokat szeretnék ellenőrizni, itt a tagi kölcsönöket, más kölcsönöket és a tagoknak, ügyvezetőnek történő utalásokat vizsgálják
  • A bankszámlákon folyamatos átutalások találhatóak az ügyvezetők, cégtulajdonosok vagy más magánszemélyek bankszámláira, azonban kölcsönszerződések nincsenek, könyvelési bizonylatok nem találhatóak, indul is a vagyonosodási vizsgálat.
  • A céges vizsgálat eredményét, a cég bankszámláit felhasználják a magánszemély vagyonosodási vizsgálatánál, összevetik a magánszemély kiadásaival és bankszámláival.
  • A bankszámlák összevetéséből az is kideríthető,  ha esetlegesen a magánszemély számlájára egy külföldi bankszámláról érkeznek pénzek. Ebben az esetben a NAV megkeresi a külföldi adóhatóságot, hogy információt nyerjen a külföldi bankszámlákról vagy külföldi céges bankszámláról.
  • Nagyon gyakori probléma, hogy egy munka munkadíját a vállalkozó privát bankszámlájára utalják, amelyet a könyvelésben nem szerepeltetnek, számla nem készül róla.

Felhívjuk a figyelmet, hogy ilyen esetekben a magánszemélynél megállapítják az szja-t, ehót, majd sok esetben a céget is megbüntetik a járulékok megfizetésére a munkavállaló után.

Mi a teendő? Munkám során sok esetben látom, hogy a céges pénzekből fizeti a magánszemély a lakáshitelét, amely teljesen jól visszakövethető a NAV eszközeivel is. A személyi jövedelemadó (szja) törvény lehetővé teszi, hogy a munkaadók - hitelintézet vagy pedig a kincstár útján, lakáscélra - adómentesen, vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak a munkavállalóiknak. Az idei változás az, hogy hitel törlesztéséhez is adható a támogatás.

A fenti jogszabályváltozás lehetővé teszi, hogy amennyiben a cége munkavállalója is, akkor adómentesen 5 millió forintig vissza nem térítendő támogatást kapjon. Így már nem érdemes a céges bankszámláról a magánszemély lakáshitelét minden bizonylatolás nélkül utalgatni, vagy az ügyvezető számlájára rávezetni.

A magánszemély számlájára érkező munkadíjakat a vállalkozó pedig mindenképp számlázza ki és úgy tüntessék fel, mintha a pénztárba érkező pénz lenne.

A vállalkozásból a magánszemélynek a béren felül jutatt összegeket szintén bizonylatolni és rendezni kell, akár önellenőrzéssel stb.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
Arpad Boros

Csak annyi a hozzaszolasom, hogy normalis kondiciokban nem szabadna a jogi szemely es a magan szemi penzeket osszekeverni. De talan a jogi szemelyt is egy magan szemely kepviseli es nem itelheto el az aki a csaladjat es sajat magat megovja. Ha az allam elszeretne kerulni az ilyen eseteket, akkor a legidealisabb ha csokkenti az AFA-t es az adozas szintjet. A jogi szemely penzet es vagyonat egy bator maganszemely/vallalkozo munkaja szerzi meg. Ezzel ellentetben az allamkassza penzet a nep gyujti ossze es megis egyes politikusok abbol fizetik a luxus koltsegeiket. Tehat melyik jogosabb? Az aki sajat maga teremti meg a penzt, vagy az aki masok altal megteremtett penzt nyul le es nem tud hasonloan elszamolni mint a jogi szemely. Itt a kulonbseg az, hogy ki kit ellenoriz. Az allam a jogi szemelyt, azonban a jogi vagy maganszemely egyaltalan az allamot. Hol a jog es szabadsag? Jogunkban all adozasunkert cserebe lassuk penzunk elosztasat. Hol a nepi szabadsag amikor a nep szabad kellene legyen, hogy lassa szavazatai akit kepviselnek milyen munkat adnak a szavazatert cserebe es az adobol beszedett penzosszeg, hogyan van elkoltve. Meg nem lattam egy allamot sem, amelyik elszamolt volna valaha minden fillerrel a nep elott. Elgondolkoztato.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink