Céges adományozás adózása, költségelszámolása – vészhelyzet-e a háború?

Megosztás Tetszik

A különféle szakmai portálokon gyakran megjelenő, a térítés nélküli átadásokhoz, adományokhoz kapcsolódó adózási kérdéseknek most szomorú aktualitást ad az ukrajnai helyzet. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az adományozó vállalkozások által a menekülteknek nyújtott adományokra milyen adózási szabályok vonatkoznak.

Társasági adó, kisvállalati adó

Ha az adományozó gazdasági társaság, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (taotörvény) hatálya alá tartozik, akkor az adótörvény szempontjából a menekültek megsegítésére pénzben vagy természetben adott juttatás akkor minősül adománynak, ha azt egy magyar közhasznú szervezet közreműködésével nyújtják, azaz ha a támogatás megfelel a taotörvény 4. paragrafus 1/a pontjában foglaltaknak.

Ez esetben a támogatás összegével nem kell növelni az adóalapot, továbbá a támogatás 20 százaléka adóalapot csökkentő tételként is figyelembe vehető (taotörvény 7. § (1) bekezdés z) pont).

Az adomány felajánlásáról, átadásáról az adományozónak az adományt kapó civilszervezet által kiadott igazolással kell rendelkeznie, melyet az adományozó számára az adóalap-megállapítás céljából állítanak ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét, a támogatott célt és az egyszeri vagy tartós adomány tényét. Az igazolás birtokában az adomány elismert költségnek számít, és adóalap-csökkentő tételként is elszámolható.

Ha például egy számítástechnikai eszközöket értékesítő kereskedelmi kft. meghirdeti a vásárlói körében, hogy minden 1000 forint bevételből 100 forintot a kárpátaljai rászorultak kapnak adományként. Ez a kft. által nyújtott támogatásnak minősül. A számviteli törvény előírásai szerint egyéb ráfordításként kell elszámolni a támogatás összegét, amely a fentebb már részletezettek szerint tekinthető adománynak az adótörvény rendszerében.

Miután a jelenlegi szükséghelyzet gyors és hatékony megoldásokat kíván, a menekülteknek most van szükségük élelemre, ruhákra, gyógyszerekre, szállásra, egyebekre, sok esetben nincs ideje a segíteni szándékozónak egy hazai civilszervezetet felkutatni.

A taotörvény rendszerében adománynak nem minősülő kifizetések, termékátadások, szolgáltatásnyújtások (például szállás, személyszállítás ingyenes biztosítása) esetében adóalap-növelő tétellel is számolni kell. Ha pénzt, természetben adott eszközt külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek jutatnak, úgy a taotörvény fogalmai szerint nem lehet adományról beszélni, és az elszámolt ráfordítás növeli az adóalapot, kivéve, ha a  juttatásban részesülő szervezet nyilatkozatával – a nyilatkozó fél adóalapja a kapott juttatás nélkül sem lenne negatív – kapcsolatos, a taotörvény 3. számú mellékletének 13. pontja szerinti feltételek teljesülnek.

Ha a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez – például, ha a társaság a helyi önkormányzatnak adja át az adományt, amely majd eljuttatja azt a rászorulókhoz –, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, vagy, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv. ) az kisvállalati adóalapot növelő tételei között nevesíti – egyebek mellett – a taotörvény 3. számú mellékletének A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat (Katv. 20. § (3) bekezdés d) pontja).

Noha a kisvállalati adózó vállalkozók adóalapjának megállapítása nem a társasági adózásban megszokott költségelszámolás figyelembevételével történik, az adóalapot a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségekkel, ráfordításokkal mégis meg kell emelni.

Esetükben – a Katv. és a taotörvény említett rendelkezéseinek együttes értelmezéséből az következik, hogy ha az ingyenes juttatás a társaságiadó-törvény szerinti adománynak minősül, akkor annak összege nem növeli a kivaalapot. Ezzel szemben, ha az adomány fogalmának nem felel meg az átadott vagyoni érték, akkor a kisvállalati adó alanyának is a taotörvény előzőekben már hivatkozott 3. számú melléklet A) részének 13. pontjában foglaltakat kell megvizsgálnia. E szerint, ha az ingyenes eszközátruházás jogosultja külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű személy, további feltételeket már nem kell vizsgálnia, hanem meg kell növelnie a juttató társaságnak az adózás előtti eredményét a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével.

Ezzel összefüggésben is fontos, hogy a taotörvény értelmezésében (4. § 27. pont) külföldi személy a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet. Ha a kedvezményezett (belföldi vagy külföldi) magánszemély – aki nem áll munkaviszonyban, egyéb jogviszonyban az adományozó társasággal –, akkor az adomány nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek számít, azaz nem vonható le az adóalapból.

Alkalmazhatók-e a koronavírus-járvánnyal összefüggő veszélyhelyzeti adószabályok a háborús menekültek megsegítésekor?

A fentiek kapcsán a vállalkozókban felmerülhet a kérdés, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (stabilitási törvény)

a koronavírus-járvánnyal összefüggő adományozás során alkalmazott szabálya ez esetben is irányadó lehet-e. E törvény 28/A paragrafusa ugyanis azt mondja ki, hogy katasztrófahelyzetben vagy veszélyhelyzetben nem keletkezik adófizetési kötelezettség az ellenszolgáltatás nélküli, a helyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenység vagy a veszélyhelyzet által érintettek számára nyújtott szolgáltatás, termékátadás után. Ha az adományozó igazolni tudja, hogy az adomány, segítség köthető katasztrófa- vagy vészhelyzethez, úgy az adományozó vállalkozónak nem kell adókötelezettséggel számolnia az adomány kapcsán.

Az Ukrajnából Magyarországra menekülteknek adott adományok esetében – a stabilitási törvény szabályainak alkalmazását érintően – az a probléma, hogy bár helyzetük minden kétséget kizáróan tragikus, sőt pontosan vészhelyzetből érkeznek, ezzel összefüggésben Magyarországon a kormány nem hirdetett sem katasztrófa-, sem vészhelyzetet, így – egyelőre legalábbis – nem lehet a stabilitási törvény 28/A paragrafusa szerint eljárni.

Mindezek figyelembevételével, a társasággal munkaviszonyban, tagi jogviszonyban nem álló magánszemélynek adományt adni anélkül, hogy az így elszámolt összeg növelné a társasági adó alapját, a következő módon lehetséges

• közvetlenül közérdekű kötelezettségvállalás formájában, mivel ez megfelelhet a taotörvény adomány fogalmának;
• közvetve közhasznú szervezetnek nyújtott támogatás formájában, ha ez adománynak minősül, amikor a szervezettől kapott igazolás alapján még csökkenthető is a társaságiadó-alap a támogatás 20 százalékával.

Kisadózók tételes adója

A katatörvény 2. paragrafusának 12. pontja rögzíti, mely jogcímeken keletkezhet az adótörvény értelmezésében a katásnak bevétele. E körben kisadózó által adott adományok – akár térítés nélkül átadott eszközök, szolgáltatások, akár pénz formájában – nem szerepelnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem "fogyasztják" azt az éves szinten 12 millió forintnak megfelelő bevételi értékhatárt sem, amely felett a 40 százalékos mértékű különadóval az adózónak számolnia kell.

Egyéni vállalkozók

Az adományként adott pénzt, eszközt, nyújtott szolgáltatást az egyéni vállalkozó nem számolhatja el költségként és nem érvényesíthet utána semmilyen adóalap- vagy adókedvezményt (szja-törvény 11. számú melléklete IV/6. pont).

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) bizonyos feltételek teljesülése esetén adókötelezettséget keletkeztető tényállásnak minősíti az ingyenesen teljesített termékátadást és szolgáltatásnyújtást. E szabály aktualitását most az adja, hogy az Ukrajnából hazánkba menekülteket számos vállalkozó (áfaalany) is igyekszik segíteni különböző termékadományokkal, illetve ingyenesen nyújtott szolgáltatással.

Az ehhez kapcsolódóan esetlegesen felmerülő általános forgalmi adó kapcsán is fontos szerepe van annak, hogy az előzőekben már hivatkozott stabilitási törvény rendelkezései csak akkor válnak alkalmazhatóvá, ha a menekültek megsegítését illetően is katasztrófa-, illetve vészhelyzetről beszélhetünk, de ennek kimondására – mint tette azt a koronavírus-járvány idején kihirdetett vészhelyzet idején – a kormány jogosult.

Ez azért nagyon fontos kérdés, mivel a stabilitási törvény a katasztrófahelyzetben lévők számára ellentételezés nélkül nyújtott szolgáltatást vagy termékátadást az átadó gazdasági tevékenysége körébe sorolja, valamint rögzíti, hogy ezen térítés nélküli tevékenységével összefüggésben az átadót adókötelezettség nem terheli.

Ha a stabilitási törvény rendelkezései nem alkalmazhatók, akkor a hatályos áfatörvény rendelkezéseiből kell az adományokat érintően is kiindulni.

Az adótörvény szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, illetve ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány. Az áfatörvény 259. paragrafusának 9/A pontja rögzíti e fogalom meghatározását és a minősítés további feltételeit:

• az adományt (támogatást) közhasznú szervezetnek adják, törvényben meghatározott közhasznú tevékenységhez, valamint
• ne legyen megállapítható, hogy az ügylet egyáltalán nem, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú tevékenységet;
• ne jelentsen vagyoni előnyt az adományozónak.

Ha termékátadásról, szolgáltatásról van szó, az adományhoz abban az értelemben nem kapcsolódik áfa, hogy értelemszerűen nem kerül sor számlázásra, nyugta kiállítására, mivel adományozás és nem termékértékesítés történik, áfa felszámítása az adományozó és az adományozott között fel sem merülhet.

Ezzel szemben az adományozó oldalán felmerülhet áfafizetési kötelezettség, feltéve, hogy az átadott termékekre vonatkoztatva korábban az adományozót, mint adózót levonási jog illette meg. Ettől eltérő az a gyakorlat az áfát illetően, ha az adomány a fenti meghatározásnak eleget téve közcélúnak minősül, mivel ez esetben a korábban levonásba helyezett áfát illetően nincs fizetési kötelezettség (áfatörvény 11. § (3) bekezdésének a) pontja, 14. § (3) bekezdése, 259. § 9/A pontja).

Számvitel

A kettős könyvvitelt vezető adományozónak az adományt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 81. paragrafus (2) bekezdésének c) és n) pontjai szerint az egyéb ráfordítások között (86. számlacsoport) kell elszámolnia.

Ha nem pénzben juttatott adományról van szó, akkor az adományt az adományozó nyilvántartásában beállított könyv szerinti értéken kell nyilvántartásba venni. Ha nincs könyv szerinti érték, akkor a szokásos piaci áron.

Az egyéni vállalkozó naplófőkönyvében, pénztárkönyvében az adóalapot nem érintő kiadások között jelenik meg az adomány összege, illetve ide kell átvezetni az adományként átadott termék beszerzési árát az "anyag és árubeszerzés" rovatból.