Amit a 2014-es társaságiadó-változásokról tudni kell

Megosztás Tetszik

Nem árt már most tisztában lenni azzal, hogy a társasági adóban milyen kedvezmények és adóalap-csökkentő tételek érvényesíthetők 2014-ben. Az őszi adócsomag elfogadását követően is voltak változtatások.

A 2013. évi CC. törvény, azaz az adócsomag, majd ezt követően több további törvény számos ponton módosította a társasági adóról szóló 1996. évi törvényt. A változtatások többsége előnyös az adózók számára.  A filmalkotás, előadó-művészeti szervezetek támogatásához kapcsoló kedvezményeket azonban szűkítették.

K+F tevékenységek közvetlen költsége összegében érvényesíthető csökkentő tétel alkalmazása esetén új lehetőség, hogy a kapcsolt vállalkozások átadhatják egymásnak a fel nem használt összeget. Az átadás azok részére lehetséges, akik vállalkozási és bevételszerző tevékenységéhez a K+F tevékenység kapcsolódik, vagyis mind az átadó, mind pedig a fogadó félnek jogosultnak kell lennie a kedvezményre.  Ebből adódóan ez az előírás csak két belföldi adókötelezettséggel rendelkező adóalany között alkalmazható. A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a költség átadója nyilatkozzon a költség összegéről és az átadott részről. A költségeket akár több kapcsolt vállalat részére is átadhatja, de maximum összesen az általa érvényesíthető összeg erejéig (tehát nem multiplikálható a kedvezmény). A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az átadó és az átvevő egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról mindkét félnek adatot kell szolgáltatnia a bevallásában.

Kkv-k esetében a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz és szellemi termék mellett a szoftvertermékek felhasználási jogának díja is csökkentő tétellé vált (tekintettel arra, hogy a programokhoz általában csak felhasználói jogokat biztosítanak díj ellenében, most ezek is elszámolhatóak lesznek). Az összege ugyanúgy, mint a tárgyi eszközre vonatkozó szabályozásnál maximum az adóalap erejéig vagy 30 millió forintig vehető igénybe.

Kkv által tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó hitelkamat kedvezmény mértéke a 2000. december 31. és 2013. december 31. között megkötött szerződések esetén marad 40 százalék, míg a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján felvett hitelre tekintettel az adóévben megfizetett kamat 60 százalékáig vehető igénybe. Itt is érvényesül a maximum 6 millió forintos korlát, illetve a kedvezményekre együttesen alkalmazandó 70 százalékos korlát. Fontos tudni, hogy ez a szabály az előző hitel visszafizetésére felvett „kiváltó” hitelre is alkalmazható. A szabály szószerinti értelmezése esetén tehát egy korábbi 40 százalékos kedvezményre jogosító hitel kiváltásakor, ha az 2013. december 31-ét követően történik, az új „kiváltó” hitelre már a 60 százalékos kedvezmény alkalmazható.

A módosítások a látványcsapat-sportok és a filmalkotás, előadó művészeti szervezetek támogatásának kedvezménye esetén egységes feltételrendszer kialakítására törekednek. Új előírás a filmalkotás, előadó művészeti szervezetek támogatásának kedvezménye esetén, hogy az adókedvezmény most már a juttatást követő 6. adóévig igénybe vehető az adóévek adójából. Ez a lehetőség a látványcsapat-sportok támogatásánál is megjelenik, de ennek a kedvezménynek az esetében már a 2013. november 30-ától nyújtott támogatás esetén igénybe vehető ez a kedvező szabály. 

A filmalkotás, előadó művészeti szervezetek támogatásának kedvezménye igénybe vételéhez 2014. január 1-jétől hasonlóan a látványcsapat-sportok támogatásához, 75 százalékos kiegészítő támogatás juttatását írja elő a törvény, mely nem elismert költség a társasági adóban szemben az alaptámogatással. A kiegészítő támogatás alapja a támogatási igazolásban meghatározott összeg (10 százalék vagy 19 százalék, az alkalmazandó adómértéktől függően). Ezzel a korábban realizálható „adókedvezmény-nyereség” egynegyedét hagyja csak a cégeknél a törvényalkotó. Ha az adózó bevétele meghaladta az 500 millió forintot és mégis 10 százalékos kulccsal számolt a támogatás nyújtásakor év közben (az 500 millió forintot meghaladó bevétel esetén alkalmazandó 19 százalék helyett), akkor a támogatás legalább 7 százalékát kitevő további kiegészítő támogatást kell nyújtania.

2014. január 22-én lép hatályba az az őszi adócsomag elfogadását követően jóváhagyott szabály, miszerint filmalkotás támogatása esetén az adózó a kiegészítő támogatást kizárólag a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását végző szervezet, vagyis a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. részére nyújthatja (Tao. törvény 22. § (8) 8a) pont).

Egyszerűsítés és könnyítés az adózók szemszögéből a nem jelentős összegű hiba kezelésének megváltoztaása. A társasági adóról szóló törvény átveszi a számviteli törvény nem jelentős hiba fogalmát (a mérlegfőösszeg 2 százalékát meg nem haladó hiba, illetve az 1 millió forint alatti hiba, amennyiben a mérlegfőösszeg 2 százaléka 1 millió forintnál kisebb). Ilyen hiba esetén akkor, ha annak hatása adóalap csökkentő lenne, a 8. § (8) bekezdése alapján az adózó választhatja, hogy a tárgyévi adóbevallásában rendezi a különbözetet (ahogyan azt számvitelileg is teszi) és nem önellenőriz vissza a hiba évére.

Az önellenőrzés csak akkor alkalmazható, ha a tárgyévi adóalap nagyobb, mint a nem jelentős összegű hiba (magyarán nem mehet mínuszba az adóalap). Ennek az adóalap módosító tételnek a „testvére” az adóalap csökkentő tételek között (7. § u)) változatlan maradt, tehát olyan önellenőrzések esetén, amikor a hiba eredményeként az adóalap növekedne, továbbra is önellenőrizni kell.

A bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap-módosító tételek kivonják az adóalapból a bejelentett részesedés értékesítése, apportálása és értékelése következtében keletkezett mind pozitív, mind negatív eredményhatásokat. Tehát azok nyereségét nem kell leadózni, viszont azok vesztesége sem vehető figyelembe. A szabályozás célja az volt, hogy a nemzetközi vállalkozások a holding struktúrában működő vállalatcsoportok, tőkebefektetési társaságok központját Magyarországra hozzák. Ennek a szabályozásnak még vonzóbbá tételét szolgálja, hogy 2014-től alkalmazásának feltételeként 30 százalék helyett már csak 10 százalék részesedés meglétét kívánja meg a törvény, mely bejelentésének jogvesztő határideje nőtt, 60 napról 75 napra.

Módosult a telephely fogalma. Külföldi személyt az eddig telephelyet keletkeztető ingatlan hasznosításának esetén túl ingatlanértékesítése esetén is telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni a magyar szabályok alapján. Persze, ha van érvényes kettős adóztatás elkerülő egyezmény, az felülírhatja ezt a szabályt az adott viszonylatban.Az ingatlannal rendelkező társaság fogalma az adózóknak kedvező egyszerűsítésen ment keresztül. A beszámolóban kimutatott eszközök értékéhez viszonyított 75 százalékos arány meghatározását a piaci érték helyett a könyv szerinti értéken írja elő a törvény 2014-től. Tekintettel arra, hogy a piaci ár meghatározása mindig költséges és/vagy kockázatos az adózók számára ez az egyszerűsítés mindenképpen pozitív hatású

Elismert költségnek minősül bankkártyás, illetve hitelkártyás fizetés esetén az éttermi szolgáltatásról szóló nyugta (áfát továbbra sem lehet levonni ilyenkor sem).