Alapítványok társasági adózása

Megosztás Tetszik

Írásunk a különböző feltételekkel létesített alapítványok főbb jellemzőit és az egyes „típusokra” vonatkozó társasági adózási szabályokat mutatja be.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) előírásai alapján létesített alapítvány

Alapítás

Alapítvány alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására hozható létre. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont, amelynek konkrét összegét a Ptk. nem írja elő, de megfogalmazza, hogy a cél megvalósításához szükséges vagyont kell rendelkezésre bocsátani.

Az alapítványt a bíróság veszi nyilvántartásba, és a nyilvántartással jogi személyiséget szerez.

Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult, de gazdasági tevékenység végzésére nem alapítható. Az alapító több személy is lehet.

Nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet.

Az alapítvány vagyona és a vagyon felhasználása

Az alapító és csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyon nem vonható vissza.

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, de az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont.

Az alapító okiratban a vagyon az alapítvány céljával azonos alapítvány vagy egyesület számára történő juttatásáról lehet rendelkezni. Rendelkezés hiányában, vagy ha az alapító által megjelölt alapítvány, egyesület a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg, a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont. A jogszabály (az Ectv.) a vagyon jogosultjaként a Nemzeti Együttműködési Alapot nevezi meg.

Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával összefüggésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy – az alapító okirat rendelkezése hiányában – az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl. Az alapító, a csatlakozó vagy hozzátartozójuk csak a Ptk.-ban megnevezett esetben lehet kedvezményezett.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az alapítvány ügyvezetésére, gazdálkodására, a közhasznú jogállás feltételeire, valamint a vagyonkezelő alapítványra és a magánalapítványra, továbbá az alapítványok társasági adózására vonatkozó főbb előírásokat!