Adókötelezettség ellenőrzött külföldi társaságban való részesedésnél

Megosztás Tetszik

Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának 2018-2019. évi szabályait bemutató cikk utalt arra, hogy a 2019. adóévre az adózók választhatnak, hogy a 2018-ban vagy a 2019-től hatályos előírások szerint határozzák meg az adókötelezettségüket. Cikkünkben – ezen előíráshoz is kapcsolódva – bemutatjuk, hogy hogyan befolyásolja az adózó adókötelezettségét, ha ellenőrzött külföldi társaságban rendelkezik részesedéssel.

Választás a 2018. évi és a 2019. évi szabályok közül

A két év szabályozásában a legnagyobb eltérés az ellenőrzött külföldi társaság fogalmában van. Így például, ha a 2019. évi előírások alapján ellenőrzött külföldi társaság lenne egy külföldi személy, de a 2018. évi előírások szerint nem ellenőrzött külföldi társaság, mert a részedését elismert tőzsdén forgalmazzák, akkor célszerű a 2018. évi előírások alkalmazásának a választása. Ha pedig olyan államban van az adózó külföldi telephelye, amely állam nem tagja az Európai Uniónak és az EGT-nek, de ezzel az állammal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és az egyezmény szerint a telephely jövedelemét ki kell venni a magyar adóalapból (és a telephely az egyezmény szerint is telephelynek minősül), akkor célszerű a 2019-re meghirdetett szabályok alkalmazása mellett dönteni.

Az adókötelezettséget érintő szabályok közül egy előírásban van eltérés, éspedig abban, hogyan kell meghatározni, illetve mi a tartalma a fel nem osztott nyereség címen történő adózás előtti eredmény növelésnek az ellenőrzött külföldi társaság magyar illetőségű tagjánál, a magyar adózónál.

A választást nem kell bejelenteni (nincs rá jogszabályi előírás). 

Adókötelezettség megállapítása a 2018-2019-ben azonos szabályok alapján

Adózás előtti eredménymódosítások

Az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedését nem jelentheti be az adóhatósághoz [Tao 4. § 5. pont], így nem alkalmazhatja az értékesítés vagy nem pénzbeli hozzájárulás esetén realizált nyereségre az adózás előtti eredményt csökkentő tételt [Tao 7. § (1) bekezdés dz) pont].

Az ellenőrzött külföldi társasságtól kapott osztalék bevételként elszámolt összege nem csökkenti az adózás előtti eredményt. Ez alól kivételt jelent, az osztalék azon része, amely legfeljebb olyan összeg, amellyel az adózó az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége címen növelte az adóalapot és e növelést még nem vette figyelembe csökkentéként [Tao 7. § (1) bekezdés g) pont, és 8. § (1) bekezdés f) pont].

Az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében történő kivezetése, csökkenése alapján az adóévben elszámolt bevételnek és a részesedés bekerülési értékének a pozitív különbözetével nem csökkenthető az adóalap. Kivétel ez alól a jövedelem azon része, amely nem több, mint amellyel az adózó az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége címen korábban növelte az adóalapot és e növelést még nem vette figyelembe csökkentésként [Tao 7. § (1) bekezdés gy) pont, 8. § (1) bekezdés f) pont].

Növeli az adózás előtti eredményt az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztésből, árfolyamveszteségből, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteségből, árfolyamveszteségből az a rész, amely meghaladja a fel nem osztott nyerség alapján az ellenőrzött külföldi társaságra tekintettel az adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeget [Tao 8. § (1) bekezdés m) pont ma) alpont és f) pont]. 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan kell a külföldön megfizetett adót és a fel nem osztott jövedelmet beszámítani!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.