Adók ingatlan típusú vagyonjuttatás esetén

Megosztás Tetszik

Azonos tulajdonú cégek közti ingatlan típusú vagyonjuttatás esetén kinek és milyen fizetési kötelezettsége keletkezik? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.

Szakértőnk elöljáróban felhívta olvasónk figyelmét arra, hogy egzakt választ csak a tényállás teljeskörű ismeretében áll módunkban adni. Tekintettel arra, hogy a vagyonjuttatás tartalmát az olvasó nem fejtette ki részletesen, a Verbai Tamás a válaszában arra szorítkozott, mintha arra ingyenesen, ajándékozás keretében kerülne sor, és az adóhatásokat a legrelevánsabb adónemek vonatkozásában igyekezett megadni.

Társasági adó

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 18. § (1 )bekezdése szerint amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózóknak – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – módosítaniuk kell az adózás előtti eredményüket a piaci árnak megfelelően.

Fontos, hogy a fenti esetben az átadónál az adóalap növelése kötelező, míg az adóalap csökkentésére az ingatlant megszerző vállalkozás csak akkor jogosult, ha rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során.

A Tao tv. 18. § (5) bekezdése alapján továbbá az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

Kiemelendő, hogy a Tao tv. fentiekben hivatkozott 18. § (1) bekezdése szerint a 18. § szerinti növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül a Tao tv. egyéb korrekciós tételeit is alkalmazni kell. Így a Tao tv. 8. § (1) bekezdés d) pontját, mely szerint a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is –, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.

A kérdéses melléklet B részének 13. pontja pedig akként rendelkezik, hogy az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett.

Tehát amennyiben a szerző gazdasági társaság az ingyenesen átvett ingatlan piaci értékében megtestesülő bevétele után nem fizeti meg teljes mértékben a társasági adót, vagy azt nem igazolja a fentiek szerinti módon, akkor az ajándékozó társaságnak az ingatlan – ráfordításként elszámolt – könyv szerinti értékével meg kell növelnie az adóalapját.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Az Áfa tv. 68. §-a alapján továbbá a fent említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.

Tehát amennyiben a kérdéses ingatlan beszerzéséhez (előállításához) levonható adó kapcsolódott (a levonási jog gyakorlásától függetlenül) a térítésmentes átadás az áfa rendszerében adózási pontot fog eredményezni. Az adó alapja az ingatlan szokásos piaci ára lesz (ennek meghatározására felhasználható a társsági adózás kapcsán említett transzferár-nyilvántartás), az adómértéke pedig – lévén, hogy az ingyenes termékértékesítés önálló ügylettípus – az ingatlanokra vonatkozó egyéb szabályoktól függetlenül 27 százalék.

Illeték

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés n) pontja szerint a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése.

A fenti szabály a gazdasági társaságok közötti ajándékozást főszabály szerint mentesíti az illetékfizetési kötelezettség alól, észre kell azonban venni, hogy az nem vonatkozik az ingatlanok ajándékozására, tekintettel arra, hogy az ingatlan átruházása egyébként a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képezi.

Az ajándékozási illeték általános mértéke 18 százalék, amit a vagyonszerzőnek kell megfizetnie.