hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A transzferárképzési módszer megváltoztatásának kockázatai

  • Kiss Zsófia Tax Manager, Moore Hungary

Írásunkban a szokásos piaci ár meghatározási módszerének megválasztásában, illetve megváltoztatásában rejlő kockázatokra hívjuk fel a figyelmet.

A szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer kiválasztása

Az OECD Irányelvek előírásainak megfelelően a transzferár-képzési módszer kiválasztásának célja mindig az adott esetnek leginkább megfelelő módszer megtalálása. Ennek érdekében a módszer kiválasztásának folyamata során figyelembe kell venni az OECD Irányelvek, illetve a vonatkozó jogszabályi előírások által elismert módszerek erősségeit és gyengeségeit, illetve a módszer alkalmazásának alkalmasságát a kapcsolt ügylet jellege szempontjából, amelynek megítélése elsősorban a funkcionális elemzésen keresztül történik.

A módszer kiválasztása során továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a kiválasztott módszer alkalmazásához szükséges információk elérhetők-e, azaz rendelkezésre állnak-e megfelelő információk az összehasonlítható független ügyletek vonatkozásában.

Gyakorlati tapasztalataink alapján ez utóbbi tényező sokszor meghatározó lehet egy adott módszer kiválasztása során, hiszen a független felek között lebonyolított ügyletekre vonatkozó részletes információk hiányában, illetve a szokásos piaci ár meghatározásához rendelkezésre álló üzleti adatokat tartalmazó adatbázisok (például Crefoport, TP Catalyst) adatainak korlátozottsága miatt sok esetben az adott tevékenységhez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek elkülönítése nem lehetséges (azaz bruttó szintű adatok nem érhetők el), és ezért a kapcsolt tranzakciók szokásos piaci ára leggyakrabban az adott ügyleten elért nettó nyereség figyelembevételével, az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel kerülhet meghatározásra. [Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a – megfelelő alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál].

Az Adózóna társasági adóval kapcsolatos további írásait ITT, számvitellel kapcsolatos cikkeinket ITT olvashatja el.

Fontosnak tartjuk ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy nem helyénvaló pusztán azért alkalmazni az ügyleti nyereségen alapuló módszert, mert a független ügyletekre vonatkozó adatok hiányosak vagy gyűjtésük nehézségekbe ütközik, hanem minden esetben a fentiekben, illetve az OECD Irányelvekben felsorolt szempontok mindegyikét értékelni kell a legmegfelelőbb módszer kiválasztása során.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a többi tudnivalót is!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink