2023-ra jöhet a globális társasági minimumadó?

Megosztás Tetszik

Turbulens időszaknak tekinthető a 2021-es év a nemzetközi adózás területén. Június elején a világ hét vezető ipari hatalma (G7) pénzügyminisztereinek találkozóján megállapodás született egy minimum 15 százalékos globális társasági minimumadó támogatásáról. Ezt követően az OECD július 1-én közleményt adott ki, miszerint a 139 tagot számláló közösség döntő többsége csatlakozott a nemzetközi adóreform keretét létrehozó megállapodásához. Ilyen széleskörű nemzetközi támogatottság mellett nem hozott meglepetést a G20-ak július 9-10. között zajló találkozója, amelynek hivatalos kommünikéje kimondja, hogy a G20 közösség is támogatja a globális társasági minimumadó bevezetését. A kiadott közlemény a részletes végrehajtási terv kidolgozását is szorgalmazta a G20-ak következő, októberi ülése előtt, és felkérte a támogatásra az OECD Inclusive Framework (IF) azon tagjait, akik ezidáig nem csatlakoztak a megállapodáshoz – írja sajtóközleményében a Deloitte.

A július eleji IF megállapodás, amelyet a közösség 131 tagja támogat, ugyanakkor 8 állam még nem írt alá, ambiciózus és kihívást jelentő ütemtervet állított fel a globális adórendszer átalakítását célzó két pillér kapcsán. A megállapodott tervek szerint a technikai részletek kidolgozása 2021 októberéig meg kell történjen, szem előtt tartva, hogy a reform utolsó lépését, a második pillért 2022-ben, 2023-as hatállyal be kell vonni az egyes lokális-nemzeti szabályozásokba.

„Az OECD munkacsoportokon belül folyamatos a munka a technikai részletek kidolgozása kapcsán, ugyanakkor az utolsó nyilvánosan közzétett dokumentum publikálására 2020. októberében került sor. Az októberben közzétett tervezet még számos nyitott kérdést tartalmazott, továbbá az IF megállapodás számos tekintetben eltér a tervezetben foglalt javaslatoktól. A jelenlegi helyzetben nehéz értékelni a munka valós előrehaladtát és a javasolt ütemterv fenntarthatóságát” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az IF megállapodás elemeinek elfogadását egy új multilaterális eszköz (MLI) bevezetésével könnyítenék meg, amely 2022-ben lenne aláírásra alkalmas, és a tervek szerint 2023-ban lépne hatályba. Figyelembe véve, hogy a már meglévő, az OECD adóalap-erózió és nyereség-átcsoportosítás elleni ajánlásait implementáló MLI-nak 95 aláírója van, ugyanakkor a június 29-én frissített állapot szerint még csak 65 országban lépett hatályba, az IF megállapodás által diktált ütemterv nehezen lesz tartható.

A technikai részletek időigényes kidolgozásán kívül, illetve az esetlegesen elhúzódó ratifikációs folyamatokon túl érdemes figyelemmel kísérni az európai országok által kivetett, illetve az Európai Unió által egységesen kivetni tervezett digitális különadó alakulását, amelynek jelentőségét az adja, hogy az USA számára a globális társasági minimumadó bevezetésének egyik fő feltétele az amerikai cégeket különös mértékben sújtó digitális különadók eltörlése. Erre erősített rá Mike Crapo szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának rangidős tagja, a Janet Yellen amerikai pénzügyminiszternek címzett július 8-ai levelében.

Az EU tervezett digitális különadójával kapcsolatban Daniel Ferrie, az Európai Bizottság szóvivője július 12-én újságíróknak azt mondta, hogy az Európai Bizottság úgy döntött, hogy "felfüggeszti" a javasolt adóval kapcsolatos munkáját. Az EU-ban működő, legalább 50 millió EUR árbevételű vállalatok online áru és szolgáltatásértékesítéseire kivetett 0,3%-os különadóra vonatkozó javaslatot a várakozások szerint július 20-án jelentették volna be, azonban a legfrissebb nyilatkozatok alapján a különadó bevezetése 2021 őszéig (várhatóan az októberi G20 csúcs lezárultáig) felfüggesztésre kerül.

„A digitális különadó ugyanakkor nem az egyetlen szempont, amely az EU-n keresztül akadályt jelenthet az IF megállapodásra nézve. Az EU-nak három tagállama is van, amelyek jelenlegi formában nem támogatják a megállapodást.” – tette hozzá Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Az utóbbi kapcsán Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata szerint további tárgyalások és esetleges kompromisszumok útján mindegyik érintett ország csatlakozásra bírható és ezáltal az IF megállapodás teljes körűvé válhat. Ennek fényében a megállapodást alá nem író államokra a következő időszakban nagy nemzetközi nyomás nehezedhet, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az IF megállapodás által javasolt adóreform olyan eszköztárral rendelkezik, amelyen keresztül meg lehet kerülni a megállapodásba be nem lépő tagállamokat is, ugyanis a hatékony működéséhez nem szükséges a teljeskörű támogatottság – olvasható a Deloitte sajtóközleményében.